Útmutató a sikeres iskolakezdéshez

A család sokat tehet azért, hogy az iskolakezdés zökkenőmentes legyen. Ehhez persze arra van szükség, hogy a szülők tisztában legyenek azzal, mi várható el gyermeküktől az iskola megkezdése előtt. Nagyjából ismerni kell a normális fejlődés jellemzőit és észre kell venni az esetleges elmaradásokat, hogy segíteni tudjanak.


Az iskola megkezdése, az alapkultúrtechnikák (írás-olvasás-számolás) megfelelő szintű elsajátítása számos pszichés funkció, struktúra érettségét, magas szintű együttműködését kívánja meg. Ezek a pszichés funkciók, struktúrák határozzák meg a tanulási képességeket.


Felesleges lenne ezeket a pszichés funkciókat, struktúrákat és működésüket itt tudományosan részleteznem, hiszen ezek pontos ismerete, feltérképezése szakemberek dolga. Annyit azért mégis érdemes tudni, hogy mely funkciók zavartalan működése biztosítja az iskolai alkalmasságot.


A vizuális észlelés területei


  • Alak-, forma, méret felismerése

Iskolás korra a gyermekeknek fel kell ismerni és megnevezni az alapformákat (kör, négyzet, háromszög, téglalap) Fel kell ismerni az azonos formákat, különféle méretben és helyzetben. Ez a képesség fontos az olvasás tanulásánál, a betűk felismerésénél


  • Alak-háttér megkülönböztetése


A gyermeknek képesnek kell lennie arra, hogy ábrák, tárgyak sokaságából ki tudja választani a megfelelőt. Ez szintén fontos az olvasás tanulásához.



Sok helyen találhatunk ilyen jellegű rajzos feladatokat és a gyerekek általában szeretik is ezeket. De játszhatjuk velük a következő játékot egy szobában, óvodába menet, vásárlás közben is. A játék neve, Látod amit én látok? Megnevezünk egy tárgyat a környezetünkben és gyermekünknek azt meg kell keresnie a szemével, esetleg odamenni és megmutatni. Elmondani milyen az alakja, milyen a színe, mire használható. Aztán a gyermekünk adhat nekünk feladatot. A különféle fogó és helyfoglaló játékok is fejlesztik ezt a

képességet.


  • Téri irányok felismerése


Hat éves korra a gyermekeknél kialakul a domináns oldal, tehát eldől, hogy jobb vagy bal kézzel fognak-e írni. Ha csemeténknek esetleg a bal keze domináns, azt használja ügyesebben, ne akarjuk átszoktatni. A legfontosabb az, hogy a saját testén meg tudja nevezni az irányokat, önmagához képest meg tudja határozni a dolgok helyét. Szóbeli utasítás alapján tudjon jobbra, balra fordulni. Hat éves korra a gyerekeknek már ismerniük kell a fent, lent az alatta, felette, mögötte, mellette fogalmakat és ezek alapján meg kell találniuk dolgokat.


Ha ezeket a szavakat a napi életben tudatosabban használjuk, így kell megkeresniük valamit a gyerekeknek vagy elrendezniük, akkor nem lesz vele problémájuk. A téri tájékozodás szintén nagyon fontos az olvasás, írás és a matematika tanulása során is.


  • Gestalt látás – rész és egész viszonyának vizuális felismerése

6-7 éves korra alakul ki. Az írás-olvasás tanulás alapfeltétele. E képesség fejlettségén múlik, hogy tudja-e a gyermek a részeket egészként értékelni, pl. a betűsort szóként értelmezni.



Ez a képesség a gyermekek játékos tevékenységei során fejlődik. Mesekockák, puzzlek, kirakók fejlesztik ezt a területet. Ezeknek a játékoknak egyszerűbb változatait már 3 éves kor körül játszhatjuk gyermekeinkkel.


  • Sorbarendezés képessége


A gyermekek ebben a korban már képessek egy rövidebb mozgássort, eseménysort, történetet a látottak, hallottak szerint megismételni. A sorbarendezés képessége és a saját képzet kialakítása elengedhetetlen ahhoz, hogy megtanuljanak olvasni. Ha a gyermek csak az egyszerre jelenlévő ingereket tudja hatékonyan feldolgozni, az egymásutániság felépítése nehézséget jelent. Ha nehezen tanul meg szó szerint verseket vagy egymást követő utasításokat nem tud követni, ez szintén sorbarendezési problémákra utalhat.



Szerencsére nagyon sok játékkal segíthetjük és erősíthetjük ennek a képességnek a fejlődését. Kitalálhatunk egyszerű mozgássorokat, amit utánozni kell. Egyszerű mondókákat tanulhatunk mozgással egybekötve. Eseményképeket rendezhetünk sorrendbe, vagy egészíthetünk ki. Díszítő sormintát razolhatunk, színezhetünk. Fűzhetünk gyöngyből megadott minta szerint karkötőt, nyakláncot.


Az auditív észlelés területei:


  • Adott hangzók kiemelése

Ennek a képességnek a megléte elengedhetetlen az írás elsajátításához. Nagyon egyszerűnek tűnhet megállapítani, hogy a hallott szóban szerepelt-e mondjuk az “a” hang... de gyermekeink számára ez nem annyira könnyű és egy kis gyakorlást is igényelhet.


Biztos emlékeznek még a Szólánc nevű játékra, amikor új szót kell mondani az előző szó utolsó hangjával. Esetleg még emlékeznek saját gyermekkorukból a Mit visz a kishajó c, d, g stb. hanggal? Ezeket a játékokat érdemes feleleveníteni, kellemes, izgalmas elfoglaltság lehet egy együtt töltött estén, esetleg születésnapon vagy csak baráti társaságban.


Hasonló hangzók között az azonosak és eltérők megkülönböztetése.

Szintén fontos az írás és olvasás tanulása során. Biztos hogy vannak emlékeik arról, hogy picit nehezebb volt megjegyezni, megtanulni azokat a betűket, amelyek hangja hasonló volt. A szavak leírása során a gyermekeknek a hallott szót először hangokra kell bontani, majd fel kell idézniük a hangok betűjelét és azokat a megfelelő sorrendben összerakni és leírni. Ehhez elengedhetetlen, hogy a hallott szó hangjait külön tudják választani, megkülönböztetni. A hasonló hangok esetében ez nem is olyan könnyű!


Természetesen ezt a képességet is lehet fejleszteni játékos formában, beépítve a mindennapokba. Együtt hallgatózni a lakásban, séta közben, megnevezni hogy minek, kinek a hangját halljuk a szobában, a parkban, az erdőben. Az én lányom nagyon szerette a “Robotos” játékot, amikor tárgyakat, állatokat neveztem meg úgy, hogy nevüket hangokra bontva mondtam és neki ki kellett találni, mit mondott a “robot”. Örömmel adott ő is nekem feladaványokat, bár eleinte ez picit döcögösen ment, de mindketten élveztük.


  • A hangzók sorbarendesésének képessége

Ha már sikerül jól szétválasztani a hangokat, akkor ahhoz, hogy leírjuk a szót, az eredeti sorrendet meg kell tartani.


Az előzőekben említett “Robotos” játék segítségünkre lehet.


A fentiekben talán csak a legfontosabbakat említettem, de elengedhetetlen, hogy ezek a funkciók egymással harmónikusan működjenek és társuljon mellé az összerendezett kéz és ujjmozgás.


Ezek fontos feltételek ahhoz, hogy gyermekük képes legyen az írás-olvasás, számolás elsajátítására, de mit sem érnek, ha nem társul hozzá érdeklődés, lelkesedés.


A kutatások szerint a tanulási képességek 50 százaléka az első négy évben, további 30 százaléka a nyolcadik életévig alakul ki. A gyerekek ezt az időszakot - jó esetben - többnyire a családjukkal töltik, így a szülők rengeteget tehetnek fejlődésük érdekében. Nem gondolok én itt “csoda” dolgokra, csak kedves, bíztató légkörre, közös játékokra, sétákra. A napi mozgás biztosítására, beszélgetésekre, a világ közös felfedezésére, legalább napi egy órában.


Ha tetszett és hasznosnak találták a cikket, akkor olvassák el a folytatását is, amiben a fejlődésben jelentkező problémákkal és fejlesztési lehetőséggekkel foglalkozik.


Gergényiné Németh Erika

Képek forrása: http://www.pinterest.com/pin/151292868702806704/

http://www.pinterest.com/pin/416301559278710659/



#iskolakezdés #tériirányokmegismerése #sorbarendezésképessége #Gestaltlátás #vizuálisészlelés #auditívészlelés #tanulásmódszertan #óvoda

Kapcsolódó bejegyzések:
Posts Are Coming Soon
Kövess minket!
  • w-facebook
  • Twitter Clean

© 2014. Fejlesztemagyerekem.hu