Lélekcirógatás énekszóval



Semmi meglepetés. Megint az éneklésről írok. Arról, hogy mennyire meghatározó szerepe van az életünk kezdeti szakaszában, a születéskor és kisgyermekkorban. Legyetek megértőek: ez a foglalkozásom, ez a tapasztalatom. Tényleg nagyon fontos, hogy énekeljünk a gyerekeknek. A sajátjainknak és a másutt ránk bízottaknak is.


Aki énekel: csupasz a lelke. Mindent átlátszóvá tesz, kienged, a hallgató reakciójából pedig befogad. Aki hallgatja: rácsodálkozik, gyönyörködik. Megdolgozik érte, hogy értelmezze és visszajelezzen.


Gondoljuk csak el a hétköznapi szituációt! Anya és a kisgyermek otthon vannak, főzőcskéset játszanak. Anya belefeledkezik a játékba (jaj, de jó!) és rázendít: „Borsót főztem, jól megsóztam, meg is paprikáztam, ábele-bábele, zutty!” Anya a játék közben teljesen nyugodt, feszültség sehol, a bekövetkező éneklésben is ez fejeződik ki. Tökéletes a figyelme a gyermeke és a vele való játék felé. Kis hallgatója azonnal érzi, tudja, hogy az Egyetlen most csak és kizárólag vele van. Anya hangja megnyugtató. A gyermek ennek nagyon megörül, mosollyal, mozdulattal jelzi, bekapcsolódik a dudorászásba. Kiváló! Anya a visszajelzéstől még boldogabb lesz. Micsoda összhang! Nem beszélve arról, hogy a közös dallam- és ritmusalkotás, ráadásul mozdulatokkal kísérve, az agynak hány apró fiókját mozgatja meg!


Ugye, milyen egyszerű, mennyire hétköznapi? Közben pedig érzelemre, értelemre meghatározó hatással van!


Írtam már arról, hogy mennyire fontos, hogy a várandós kismama hangját hallja az odabent fülelő apróság. Még jobb, ha az énekhangját is jól megismeri. Egy kellemes, dúdolással kísért, napsütéses séta a mamának is jól esik. A babának pedig igazi boldogság: ringatás és dallam.



A születés pillanata mindkettőjük számára nagy változás küszöbét jelenti, ugyanakkor felszabadult öröm és talán nemsokára apróbb-nagyobb aggodalmak kezdete. Furcsa helyzet, még a nem először szülő édesanyáknak is. Valóságos életforduló minden alkalommal. Hagyjatok időt magatoknak, kettőtöknek, hogy az újdonságot szemtől szemben feldolgozzátok. Szólítsátok meg, beszéljetek az éppen világra jött apró emberhez. És igen, a dallamos beszéd már csak egy apró lépésnyire van a dúdolástól. Ne hagyjuk ki a befogadás, megszólítás öröméből az édesapát és a közeli hozzátartozókat sem. A nagyszülők is először (avagy sokadszor, de mindig újdonságként) néznek nagyszülőként a szemébe egy csecsemőnek, aki az unokájuk. Ezek mind fontos pillanatok. A hagyományos kultúrák néprajzi leírásában sokszor szerepel, hogy az újszülött akkor lesz igazán a család tagja, amikor az apa vagy a legidősebb férfi családtag a magasba emeli, és a nevén szólítja. Kicsit elkalandoztam, de a rítus hétköznapi beszédtől elkülöníthető hanghordozása nem áll messze az énekléstől. Ahogyan a babához való beszédmód is jellemzően dallamosabb, emeltebb színű.

A következő fontos pillanat a kórházban született gyermekek és szüleik életében a hazatérés. Szimbolikus jelentőségű, valami igazán nagyszerűnek a kezdete. Itthon vagyunk, magunk vagyunk, ennek minden örömével és nehézségével. De zavartalanul. Hajrá, lehet énekelni! Innentől aztán a babával való együttlét minden pillanata alkalmas a dalolásra! Az egyik legjobb az altatás szertartása. A ringatás is hozza magával a dúdolást, talán sikerélményünk is hamar lesz. Érdemes kialakítani egy kisebb repertoárt, amit a baba is lassan ehhez a mozzanathoz kapcsol. És már csukódik is a szeme.



Persze, nem mindig ilyen egyszerű, de mindig bízzunk a saját hangunkban és abban, hogy ez a legeslegjobb a saját gyerekünknek! Altatókat könnyen találtok az általam már többször ajánlott honlapon is A keresőfelületen a „Részl.műfaj” megnevezésnél válasszátok az „altatódal” kifejezést.


A boltok polcain, a lemezkiadványok között is szép számú altatót vagy altatásra alkalmas zenét lelhetünk. Örömmel hallgassátok őket, közösen pihenjetek közben. De ne feledjétek, hogy még jobbat tesztek, ha magatok dúdoltok a kisbabának. Ha nem altatót, hát valami mást. Az én kisfiam például a „Kolozsváros olyan város…” kezdetű dallamra aludt el legkönnyebben.


Az énekkel való altatás jótékony hatásáról szól egy kutatási beszámoló, amit a minap olvastam Kórházban fekvő, beteg gyerekek fájdalomérzetét mérték, miközben ismert, anyanyelvű altatódalokkal ringatták őket álomba. Az énekszó az agyban olyan folyamatokat indított el, amelyek végeredményben csökkentették a gyerekek fájdalomérzetét, és persze segítették az elalvást.


Látjátok, értitek, ugye, mennyire fontos? Nem beszélve a jó érzésről, hogy nap mint nap részesei lehetünk, amint kisdedünk a mi éneklésünket hallgatva megnyugszik, álomba szenderül. Varázslat napról napra. Nekem mindig az volt. És magabiztosságot is hozott. Mert tudtam, hogy bármilyen körülmények között, bánat és fájdalom, félelem vagy izgalom esetén a kis fülbe dúdolt, vagy csak dallamosan elmondott dalfoszlányok, szavak biztosan elfújják a gondot, meghozzák a nyugalmat.


Ezzel a szemlélettel, ezzel a biztos elhatározással „hangoljátok” magatokat, ha gyermeket vártok és fogjatok dalba, ha kisebb vagy nagyobb gyermekeitek vannak! Szeretettel kívánok hozzá jó kedvet, kellő bátorságot és adok hozzá segítséget, ha szükségetek van rá!


Szabó Ágnes

A szerző a Kukucskáló Műhely foglalkozásvezetője.


#szorongásoldás #alvás #éneklés #KukucskálóMűhely

Kapcsolódó bejegyzések:
Posts Are Coming Soon
Kövess minket!
  • w-facebook
  • Twitter Clean

© 2014. Fejlesztemagyerekem.hu