A régi íróasztal történetétől a kutatásig



Nem is gondolnánk, mennyi minden tartozik a történelmi források körébe. Egy óvodás, kisiskolás jó kérdéseivel és szerteágazó érdeklődésével könnyen megérti ezt. Hiszen a számára még nincsenek tantárgyak, kutatási területek, csak a végtelenül érdekes és megismerésre vágyó természet, környezet, emberiség.


Gyermekeink fantáziája a végtelenben szárnyal. Annak idején egy bot is puskává vagy karddá „vált” a kezükben, a homokból is borsót főztek. S társuknak sem kellett sokáig magyarázni a közös jel- és jelképrendszert.


A történelmi források kézzelfogható csoportja a tárgyi emlékek köre (pl. az az eszközök, az edények). Szívesen megnézik, meghallgatják a gyerekek a régi szekrény, íróasztal, ruhadarab történetét. Napjainkhoz közeledve pedig eljutunk a mondáshoz: „a régészet megkövült néprajz, a néprajz élő régészet”. Megértik, hogy mai életünk egyszer csak történelemmé válik. A közelmúlt történelmét a technikai eszközök (telefonok, számológépek) méretének csökkenésével és fejlesztésével is érzékeltethetjük számukra.


A szellemi források - a hagyományok, az ünnepek, a népszokások keretében - már az óvodások, kisiskolások mindennapi életét is átszövik.


Az írott források eleinte a mondák, mesék formájában jutnak el hozzájuk (az óvodások példaképe igazságos Mátyás király lesz, és hazafelé elidőznek a Szent István-szobornál). Az adott hősről szóló néhány egyszerű mondattal megalapozhatjuk későbbi érdeklődésüket és tudásukat. Ha módunkban áll, végigsétálhatunk velük a Millenniumi emlékmű előtt, vagy megnézhetjük a szép szobrokat a könyvtárból hazavitt albumban.

Egyszer majd a törvények, diplomáciai iratok, újságok, levelek, naplók, szórólapok és plakátok is történelmi forrássá lépnek elő számukra. A nagyobbakat foglalkoztatja ezek elkészítése, szerkesztése. Gyárthatunk velük okleveleket, megmutathatjuk a nagymama emlékkönyvét, a régi leveleket (akár a róluk szólókat is). Rajzolhatunk címert: rájuk jellemző tulajdonsággal, jelmondattal, címerállattal.

Ezek révén játszva alakul ki az időfogalmuk, megértik, hogy egyszer majd ők is felnőttek, nagyszülők lesznek.



Sok titkot rejtenek a képi források, a fényképek, a festmények, a karikatúrák. Szívesen nézegetnek fotókat, amelyeken felhívhatjuk a figyelmet a főalakokon kívüli, apró részletekre is. A karikatúrák értelmezése már elvontabb gondolkodást igényel, de ha ráéreznek az ízére, ők is rajzolni kezdenek. A humor sok nehézségen átsegíti majd őket. Egy idő után már megértik, hogy az adott kort milyen pontosan ábrázolhatják az akkor született viccek.

Vannak gyerekek és felnőttek, akik imádnak „utazni” a térképen, legyen az történelmi vagy földrajzi, magyar vagy külföldi, mostani vagy régi, általános vagy tematikus. Ha nyitott atlasszal beszélünk egy korszakról, egy utazóról vagy királyról, a fantázia mellé a vizuális memóriát is mozgósítjuk. S később sem lesz ellenség a dolgozati vaktérkép.

Az ábrák, a táblázatok, a kronológiák értelmezése még bonyolultabb gondolkodást igényel, de közelítheti a humán érdeklődésű fiatalt a matematikához. A társasjátékok során vezetett táblázatok játszva értetik meg velük az ilyen struktúrák lényegét.

A történelmi források fokozatos megismertetésével felfedezhetjük gyermekünk humán tehetségét és alapokat adhatunk neki az általános műveltség megszerzéséhez.

Dr. Szász Erzsébet

Képek forrása:

http://www.pinterest.com/pin/399553798160385972/

http://www.pinterest.com/pin/151292868707937699/

http://www.pinterest.com/pin/151292868707937696/

#történelem #memóriafejlesztés #humántehetség #kreatívitás #óvodás #kisiskolás

Kapcsolódó bejegyzések:
Posts Are Coming Soon
Kövess minket!
  • w-facebook
  • Twitter Clean

© 2014. Fejlesztemagyerekem.hu