Honnan jövünk? Családi történetek szájról szájra

„Habent sua fata libelli”


A könyveknek is megvan a maguk sorsa mondja Terentianus Maurus, mint ahogy minden tárgynak és szokásnak körülöttünk.


Piazza Armerinából való mozaik

A gyerekek fogékonyak a történetekre, izgatják őket a régi fényképek, tárgyak, ötvenedszer kérik ugyanazt az esti mesét, és újra elmondatják, hogyan tanultak meg járni. Ösztönösen keresik gyökereiket, ahogyan mi is sokat gondolkozunk nagyszüleink, szüleink életéről, döntéseiről.


Ha a körülöttünk lévő, színes világot történetiségében is feltárjuk gyermekünk előtt, erősítjük benne a tiszteletet, a megbecsülést az emberi tevékenység és a munka iránt. Ha magunk készítünk vele ajándékot, megtapasztal valamit az alkotás öröméből, megbarátkozik a természetes és a mesterséges alapanyagokkal, élményt kap és szerez másoknak is. Az alkotás során beszélgethetünk vele arról, korábban hogyan állítottak elő hasonló dolgokat, vagy hogyan készítették el a mostani nyersanyagok és tárgyak előzményeit, miből alakult ki a festék, a papír, a ceruza, a toll.


Van története az építkezésnek (az eszközöknek, a gépeknek, a felhasznált anyagoknak), s ezt meg is vitathatjuk a fiúkkal – hazafelé menet – amikor minden munkagödörnél, markolónál és darunál meg kell állni velük. S hihetetlenül érdekes a sport, a játékok, az öltözködés kialakulása. A lányok szeretik a divat, a tánc, a főzés vagy a hangszerek történetét.


Kanizsai Dorottya, Siklósi vár

Egy-egy kedves versnél mesélhetünk a költő koráról, a daloknál a szerzőről vagy arról a népről, amelyik azt a dalt korábban énekelte. Ahogy írni tanultunk, úgy ismerte meg és alakította ki a betűket annak idején az emberiség is, az „óvodáskori” egyszerűsített rajzoktól az egyezményes jelekig, a szótag- és a hangjelölő írásig. Amikor beszélni tanultunk, megismételtük népünk nyelvének kialakulási folyamatát (a mutogatást, az utánzást, a körülöttünk lévő jelenségek, tárgyak elnevezését), s ahogy más nyelveket tanulunk meg, azáltal újabb civilizációk hagyományrendszere sejlik fel előttünk.


Az ünnepek, a jeles napok kapcsán szánjunk egy kis időt arra, hogyan alakult ki a tiszteletük, a jelképrendszerük. Miként ünnepelték meg korábban? Mit hozott a Mikulás és a Jézuska annak idején a nagyszüleinknek? Más népeknél milyen eltérések figyelhetők meg?

A leegyszerűsített tudománytörténettel, a tárgyak, a szokások és hagyományok történetével olyan útravalót, hamuba sült pogácsát pakolunk gyermekünk tarisznyájába, ami végig kíséri majd élete során, s gyökereket ad neki, bárhol éli is az életét később.

Dr. Szász Erzsébet

#alkotás #tisztelet #hagyomány #ünnep #történetiség

Kapcsolódó bejegyzések:
Posts Are Coming Soon
Kövess minket!