Figyelmesen a figyelem fejlesztéséért

Előző cikkemben arról írtam, hogy szülőként megannyi kihívásnak kell egyszerre megfelelnünk. Egyszerre jár a fejünkben a következő nap, miközben nem akarunk lemaradni otthon sem a munkahelyi feladatainkkal, ezért gyorsan megválaszoljuk az e-mailt, miközben gyerekünk csacsog a fülünkbe. Gyorsan kiszaladunk beindítani a mosógépet és megfőzzük a vacsorát. Csoda, ha a gyerek ezt látja? Mit tehetünk szülőként, hogy gyerekünk egészségesen túlélje zsúfolt mindennapjainkat, egészségesen cseperedjen?


  • Próbáljunk meg minél kevesebb játékot szem előtt hagyni. Pici gyermek elé mindig csak 3-4 játékot tegyünk a polcra, és 1-2 hetente cseréljük a játékokat. Ezt később, amikor már nagyobbak a gyermekeink, akkor is próbáljuk meg betartani. Játék fajtánként szortírozzunk. A túl sok játék, túl sok ingert jelent. Nehéz lesz választani gyermekünknek, így figyelme gyakran elterelődhet. (Gondoljunk csak bele, nekünk milyen nehéz kiválogatni a temérdek piros alma közül a legszebbeket a piacon!)

  • Tartsunk heti rendet. Nem baj, ha hetente egyszer-egyszer meglátogatjuk a nagyszülőket, vagy eljárunk egy-egy számunkra érdekesnek, kellemesnek tűnő foglalkozásra, játszóházba, találkozunk a barátokkal. De hagyjunk minden nap gyermekünknek elég időt a szabad mozgáshoz, és szabad játékhoz. Ez egyetemesen igaz az egészen picikre, nagyobbakra, és az iskoláskorú gyermekekre is. Természetesen egy-egy kilengés belefér, semmi sincs kőbe vésve!

  • Fontos, hogy legyen a gyermekünknek napirendje. Ez számára biztonságot nyújt. A napirend igazodjon gyermekünk életkori sajátosságaihoz. Ez a napi rendezettség segíti az önmagunkra, tevékenységeinkre irányuló figyelem, koncentráció kialakulását. Kevésbé csapongó az a gyermek, aki körül rendezett otthon, családi légkör van, mint a szedett-vedett, kiszámíthatatlanság. Ismerjük a mondást: Rend a lelke mindennek!

  • Legyünk következetesek! Fogadjuk el gyermekünk igényeit, vegyük figyelembe akaratát, de ne feledjük, hogy mi vagyunk a felnőttek. A fontos döntések nekünk valók, nem a gyermeknek. Tehát hagyjunk szabad kezet az életkorilag neki való döntésekben. A felelősségvállalás fontos, ne vállaljuk át gyermekeinkét. De figyeljünk oda, hogy a számukra nehézséget okozó helyzetükben mellettük lehessünk, támogassuk őket.

  • Legyenek egyszerű, átlátható szabályok, feladatok mindennapjainkban. Ezek igazodjanak gyermekeink életkori sajátosságaihoz.

  • Ha egyszer belekezdünk, valamibe azt fejezzük is be, mutassunk jó példát. Gyermekeinknek is olyan tevékenységet kínáljunk, amelyről biztosan tudjuk, hogy be fogja fejezni, így sikerélménye lesz.

  • Vegyük figyelembe, hogy gyermekünk figyelme mennyi ideig fenntartható. Olyan játékokba, tevékenységekbe vonjuk be, melyre biztosan koncentrálni képes. Ez lehet akár egy kis buborék vadászat, vagy egy egyszerű homokgödör kiásása. Haladjunk apránként, hogy figyelmi terét tágíthassuk. Keltsük fel érdeklődését.

  • Nyújtsunk minél többféle lehetőséget arra, hogy gyermekünk szabadon tevékenykedhessen otthonunkban. Legyen ideje játszani a kádban fürdés közben, hagyjunk időt, lehetőséget arra, hogy a konyhában pakolásszon. Ismerkedjen az edényekkel. Hagyjuk az udvaron vizsgálódni. Azokat a tárgyakat, amiket féltünk, vagy balesetveszélyesek tegyük el, hogy gyermekünk ne férjen hozzá.

Csigabiga gyere ki!
  • Ismerkedjen új anyagokkal, halmazállapotokkal.

  • Hintázzon minél többet, már egészen pici korától kezdve! Csavarjuk pokrócba, hintáztassuk minden irányba. Készítsünk belőle palacsintát. Emelgessük fel-le, dobáljuk finoman, ha úgy tetszik.

  • Mozogjon, szabadon amennyit csak lehet, születésétől kezdve. Itt nem a hordozás ellen beszélek. Én is hordoztam a gyermekeimet.

  • Ha nagyon tetszik gyermekünknek egy bizonyos játék, vagy eszköz ne dugjuk el előle. Ne akarjuk, mi megmondani mivel játsszon, mit olvasson, mit nézegessen.

  • Mindig beszéljünk gyermekünkhöz érthetően. Tiszteljük meg azzal, hogy beszélgetünk vele, elmagyarázzuk a vele történteket. Még akkor is, ha gyermekünk még nem beszél. Nézzünk rá, hogy lássa beszédmozgásunkat, artikulációnkat. Mondókázzunk neki, énekeljünk (nem baj, ha hamis!).

  • Hallgasson minél több féle zenét. Táncoljon szabadon.

  • Ne engedjük sokat tévézni, képernyőt bambulni. Hiába, a haladó világ minden kütyüje sem tudja pótolni a tapasztalatokat. A képernyő gyors villódzása kifejezetten árt a gyermek idegrendszerének. Olyan információ áradatot közvetít, mely egy gyermek agyának nem befogadható. Nem gondolom, hogy a televízió ördögtől való, csak fontos a mértékletesség. Gyermekeink, sőt az ember tapasztalatok által tanul. Higgyék el, kedves szülők, a gyermekeink pillanatok alatt elsajátítják a technika legújabb vívmányinak működését, pontosan akkor, amikor elérkezett az ideje.

Játék a teknővel
  • Keressünk minél kreatívabb, tapasztalatokon alapuló játéklehetőségeket. Készíthetünk mi is fejlesztő játékokat gyermekeink részére. Ilyenkor mindig vegyük figyelembe gyermekünk életkori adottságait, képességeinek fejlettségét.

  • Fogadjuk el gyermekünket olyannak amilyennek született. Terelgessük életútján úgy, ahogyan számára a legjobb lesz, ne a magunk érdekeit, valóra nem vált álmainkat lássuk benne.

Ha gyermekünk fejlődése túlságosan is eltér a többi gyermekétől, nyugodtan keressünk egy jó szakembert. A figyelemzavar rendkívül jól fejleszthető! Sokszínű, érdekes, játékos módszerekkel.

A szerző tapasztalati workshopot tart szülők számára május 9-én a játékos otthoni fejlesztés lehetődéségeiről.

Kerekesné György Zsófia

#figyelem #figyelemzavar

Kapcsolódó bejegyzések:
Posts Are Coming Soon
Kövess minket!