TAVASZ - dalban
Mostani bejegyzésem csupa szép dologról szól. Itt van, látható és érezhető, hogy megérkezett a tavasz! Napról napra új – mindig új – dolgok jelennek meg a környezetünkben: itt egy nyíló nárcisz, ott egy virágzó bokor, amott egy ballonkabát, sál nélkül. Kicsi gyerek nehéz, vaskos overál helyett könnyű kis kendőben… Minden esztendőben üdítő és vidámító. Az ember egész lénye kívánja, várja az idő melegedését, a napsugarat.
Tudjuk, hogy az emberi lét apró rezdüléseit, eseményeit dallamban és szövegben népdalaink szépen, sokszor sűrítve, képekben megőrizték. Az évszakokat, a tavaszt köszöntötték: szokásaikban, muzsikában, dalban is eleink. Lássunk kicsit bele, milyen módon: tavaszi dalos összeállítás következik!
Igyekeztem olyan felvételeket válogatni, melyek szépen hallhatóak, jól érthetőek. Forrásom ezúttal is a Zenetudományi Intézet adatbázisa. Biztos vagyok benne, hogy a szöveg segítségével nem lesz gond a dallamok elsajátítása. A hangfelvételek a lehető legtisztábbak, de néhány esetben így is magukon hordozzák majd’ százéves fonográffelvételek karcos hangzását. Legyetek türelmes szívűek és fülűek kedves paraszténekeseinkhez. A hangnemen természetesen az éneklők adottságai szerint változtathattok. Jó szívvel ajánlom ezeket a dalokat hallgatásra, tanulásra, és ami még fontosabb: továbbéneklésre. Dúdoljátok bátran gyermekeiteknek!
Tavasz, tavasz, szép zöld tavasz…- hallgatható ITT.
Egy bukovinai változat a gyönyörű nevű Istensegíts településről:
Tavasz, tavasz, szép zöld tavasz
Ki mindeneket újítasz
Fákat virágba borítasz
Csak ingemet szomorítasz
Tavaszi szél utat száraszt…. A jól ismert „Tavaszi szél…” változatai: ebből kettőt is mutatok! Az első a moldvai Lujzikalagor faluból származik. Énekesei ének és dal által őrizték meg magyar nyelvüket (a Kárpátokon túl, Románia területére került szórványmagyarságról van szó), annak is egy igen régies, nyelvújítás előtti változatát. Éneklésük nyugodtságot, összefogottságot sugall. A mezőkeszüi (Kolozs megye) példa egy egyéni, díszítettebb megoldás. Olvassátok a szövegét! Szép és kicsit bánatos, de nagyon emberi érzéseket tükröz. Ki ne gondolkodott volna még a természet tavaszi átalakulásakor a saját életéről, a maga szerelméről, a maga öröméről vagy bánatáról? Hisz olyan egyszerű párhuzamot vonni! Jó hallgatni!
Lujzikalagor, csoportos ének - hallgatható ITT.
Tavaszi szél utat száraszt, virágom, virágom
Minden burján társat választ, virágom, virágom
Hát én immár kit válasszak, virágom, virágom
Te ingemet, s én tégedet, virágom, virágom
Bújjunk egymás árnyékjába, virágom, virágom
Tavaszi szél vizet áraszt
Minden madár társat választ, minden madár társat választ
Hát én immár kit válasszak,
Szívet szívért kinek adjak, szívet szívért kinek adjak?
Az ifjúság sólyommadár
Addig víg, míg szabadon jár, addig víg, míg szabadon jár
Jaj, énnékem, szegénynek már
Szívem víg örömet nem vár, szívem víg örömet nem vár.
Ha én ezt így tudtam volna,
Hogy tavasszal nyílik rózsa, hogy tavasszal nyílik rózsa
Sohase búsultam volna
Most szívemen bú nem volna, most szívemen bú nem volna.
De én eztet nem tudhattam
Úgy búsultam, majd megholtam, úgy búsultam, majd megholtam.
Búval élem világomat
Az egész ifjúságomat, s az egész ifjúságomat.
A következő dallam is a tavaszt használja kiindulópontként, így festi fel a párválasztás örömét és nehéz megpróbáltatásait. Mindezt gyönyörű dallammal, kiváló előadóval.
Szép a tavasz, de szebb a nyár… - hallgatható ITT.
(Kászonimpér, Csík m.)
Szép a tavasz, de szebb a nyár
De szép, aki párjával jár
Jaj de szép a párosulás
Aki eltalálja egymást.
Tavaszi szél utat száraszt
Minden madár társat választ
Jaj, Istenem, kit válasszak
Hogy egyedül ne maradjak?
Elmém bolyog, mint a felleg
Szívem romlik, mint az évek
Mind azt mondják, nem búsulok
Hogy az utcákon nem sírok.
Elmém bolyog, mint a felhő
Hull a könnyem, mint az eső
Árkot mosott az orcámra
Mint a zápor az utcára
Jaj Istenem, kérlek verd meg
Aki miatt gyászt viselek.
Havajgatás: Jellegzetes tavaszhoz kötődő rituálé Moldvában. A tavasz közeledtével – még húsvét előtt – fűzfából tilinkót készítenek, ezzel a hangszerrel muzsikálva köszöntik a megújulást. A hangszer különleges hangzásához szépen társul a megújulás kicsit misztikus, varázsos gondolata.
Lássuk és hallgassuk először tilinkón Hodorog András klézsei furulyást:
Havajgatás dorombon - hallgatható ITT.
Kiszehajtás, villőzés és zöldágjárás: A tavasz kívánásának, a tél elűzésének „megtestesült” formáját látjuk ezekben a szokásokban. Régen élt leánykák és ifjak megélték, megfogalmazták, sőt eljátszották ezt az érzést: kiszebábbal űzték a telet, énekelve járták be és csodálták meg az éledő, életet adó természetet, saját környezetüket. Virágvasárnap, a kiszehajtás alkalmával kivitték, eldobták maguktól, elégették a telet. Zöld, sarjadó ág, feldíszített fűzfagally formájában - ezt nevezték villőnek - behozták maguk közé az életet, a megújult természetet. Mindezt persze dallal, szóval, ritmussal töltötték meg, vagyis énekeltek hozzá! Halljuk, miként:
Haj ki, kisze, haj ki…. - hallgatható ITT.
(A személynévnél szabad a sajátunkat vagy a gyermekét behelyettesíteni! A pentő nem más mit pendely vagyis a ruhadarab, amivel a kiszebábot felöltöztették)
Haj ki kisze, haj ki
Jöjj be sódar, gömbőke
Zolcer Kati otthon ül, a kiszének pentőt sző.
Kisze, vice, villő…. hallgatható ITT.
Kice-vice villő!
Majd kivisszük kice-vicét, villő!
Majd behozzuk a zöld ágat, villő!
A lányokra jó szerencsét, villő!
Végül, emlékezzünk rá, hogy a tavaszi időszak egyben a húsvétra készülődés, a böjt ideje is. Mindez határokat szabott a tavasz felett való örvendezésnek. Viselhető, követhető keretek voltak ezek, melyek a zenei kultúrában is nyomot hagytak. A böjti időszak muzsika- és tánclehetősége a karikázóra korlátozódott. Hangszeres zene, nóta nem szólt, tánclépés nem dobbant, de a lányok templomtéren való énekszóra járt karikázója megengedett volt ekkor is. Szövegük nem kapcsolódik közvetlenül sem a tavaszhoz, sem a közelgő húsvéthoz. Élettel teli, vidám, fiatalos lendületű példák ezek. Szép, jól énekelhető karikázó dallamokat hallgathattok, tanulhattok az alábbi felvételekről, Karádról, Somogy megyéből (hallgatható ITT).
Azért jöttem ide karikázni
Ha a babám itt találna lenni
Keze, lába ki találna törni
Én meg jobban ki tudnám tekerni.
Fekete bársony ragyog a szoknyámon
Barna legény, hiába jársz utánam
A hajadat hiába fésülöd föl
Már énnékem barna legény úgy sem köll.
Mit ér annak a legénynek élete
Kinek mindig nadrágzsebben a keze
Nem meri a lányokat megölelni
Mer ’azt hiszi, hogy a fene megeszi.
De szeretnék páva lenni
Főispánnak lánya lenni
A kiskertbe sétálgatni
Tearózsát szakítani
Sírhat az az édesanya
Kinek fia csizmadia
Azt se tudja, mely órába
Esik a csirizes tálba. - hallgatható ITT.
Örömteli tavaszodást, jó éneklést kívánok!
A szerző előadást tart május 15-én 18 órakor szülőknek a Szülők klubjában a "Gyermekjátékdalok jótékony hatásáról kisgyerekkorban" címmel. Szakembereknek is ajánljuk! Információ, regisztráció >>>
