Komatálat hoztam…

Fontos, hogy tudjuk honnan jöttünk. Milyen szokásokkal éltek együtt eleink. Nem árt elgondolkodni a népszokások eredetéről sem. Mi lehetett a célja a komatát-küldésnek, vagy a május-fa állításnak és pümnkösdi királyválasztásnak? Lehet együtt elmélkedni róla.



Miután a gyerekek lelkesen megkeresték a húsvéti ajándékokat, és a legények meglocsolták a lányokat, tovább játszhatjuk a néphagyományokat megörökítő játékokat. Ismerkedjünk meg a húsvét utáni szokásokkal, és hívjuk továbbra is segítségül Dömötör Tekla néprajzkutatót!


A húsvét utáni komatál-küldést a XIX. században még sok helyen gyakorolták, de a II. világháború utáni időben már inkább csak Zala, Somogy és Baranya megyére volt jellemző. A XIX. században a legények is küldtek a lányoknak komatálat, a XX. századra viszont inkább csak a serdülő lányok szokása maradt.


A jó barátnők – főként, ha a szüleik is barátságban voltak – a húsvét utáni, úgynevezett fehérvasárnap felkeresték egymást. A szépen feldíszített tálat (kalácsot, húsvéti tojást, ételt, italt) kendővel le is takarták. Aki elfogadta a komatálat, hasonlót adott helyette. A két lány, aki komatálat cserélt, tegezés helyett magázta, komának vagy mátkának szólította egymást. A barátság a férjhez menésig vagy akár egy egész életen át tartott. Néha annyira szoros barátságot jelentett, hogy a lakodalmon a koma lett az első koszorúslány. A Dunántúlon és a moldvai csángóknál maradt fenn ez a szokás: „Komatálat hoztam…”, „Egyszer két lányok virágot szedni elindulának…”. Baranya megyében komafát is cserélhettek a lányok.


A húsvéttól pünkösdig tartó időben folytatódtak a mezőgazdasági munkák, a palántákat, a gyümölcsfákat, az állatokat babonákkal, népi szokásokkal is óvták.

Április 24-én, György napján hajtották ki először a legelőre az állatokat. Ha az időjárás nem kedvezett, akkor jelképesen történt meg a kihajtásuk. Úgy tartották, hogy György napján elszabadulnak a boszorkányok, ezért a kerítésre, ajtókra tüskés ágakat tűztek, hogy távol tartsák őket. A keresztútnál járva – a babona szerint – meg lehetett látni a boszorkányokat. Hajnalban kimentek lepedővel vagy abrosszal harmatot szedni, amit aztán kicsavartak és azt itatták meg a tehénnel.


1890 óta május elseje a munka ünnepe, de maga a májusfa-állítás Magyarországon már a XVI. században is szokás volt. Akkor a házakat zöld lombokkal díszítették, azóta már az udvarlók állítják választottjuknak a májusfát, amelyet papírral, szalaggal, vagy akár ajándékokkal, borral ékesítenek. A palócoknál a fát a legény állította, de a háziak dekorálták ki. A májusfát hajnalig őrizték, nehogy egy féltékeny vetélytárs kicserélje a saját fájára. Pünkösdkor vagy május végén „kitáncolták” a fát: muzsikaszó mellett, táncmulatság közben távolították el.


Heves megyében májusi virág küldése váltotta fel a faállítást. A lány ablakába helyezett szép cserepes virág adta a falu tudtára a fiú komoly szándékát.

A XVI. században a katonáknak pünkösd volt a legkedvesebb ünnepe. Balassi Bálint is megemlékezett verseiben az áldott pünkösd gyönyörű idejéről. A XVII. és a XVIII. század fordulóján a huszárszázadok májuskirályt választottak, akinek mindenki engedelmeskedett. Ő vigyázott arra, hogy a huszárok tánc és mulatozás közben ne vétsenek az illem ellen.


A pünkösdi királyt a magyar falvakban a XVI-XX. századig versenyen (pl. lóversenyen, ügyességi versenyen, bikával való küzdésben) választották. A pünkösdi király „hatalma” egy esztendőre szólt, addig ő volt az első legény a faluban. A Nyugat-Dunántúlon a kislányok közül pünkösdi királynét választottak, s kendővel takarták el az arcát. Járták az ismerős házakat, és rózsát hintettek az udvarra. Erről szólnak a következő dalok: „Meghozta az Isten piros pünkösd napját”; „Mi van ma, mi van ma?” Néhány helyen a fiúk közül bodzakirályt választottak, akit zöld lombokból készített „lombvázba” bújtattak. Sopron környékén „törökbasa-járásnak” nevezték ezt a szokást.


A sok játék a természetben, az énekek vidámabbá tehetik az együtt töltött időt. A koszorúk, a kis májusfa készítése növeli a kreativitást. Az ügyes kezűek segíthetnek bodzasípot, nádi hegedűt készíteni, fűszállal fütyülni.


Az anyák napi köszöntők, az anyukák és a nagymamák öröme sokáig erőt adhat mindenkinek.


dr. Szász Erzsébet

#népszokás #dal

Kapcsolódó bejegyzések:
Posts Are Coming Soon
Kövess minket!
  • w-facebook
  • Twitter Clean

© 2014. Fejlesztemagyerekem.hu