Tehetséges-e a gyerekem?


A címben szereplő három szóból kettő, talán könnyen érthető: „a”, és „gyerekem”. De mit jelent az, hogy tehetséges? Mielőtt meg akarjuk válaszolni a fent i, címben feltett kérdést, érdemes elgondolkodni azon mit jelent a „tehetséges” szó.

Ha nyelvészetileg közelítünk a témához, akkor sincs könnyű dolgunk. A „talentum” (a tehetséges szó ritkábban használt, idegen eredetű szinonimája) görög megfelelője nem visz minket közelebb a kérdéshez. A talentum eredeti jelentése serpenyő, egykarú mérleg volt. Többes számban a kétkarú mérleget jelentette. Később a fizetőeszközre is használták a talentumot. A Bibliában található Máté evangéliumában is ebben a vonatkozásban szerepel. Talán az igei alak némiképp megkönnyíti a helyzetünket: a talanteüó azt jelentette: ringat, rezget, forgat, megmér, kimér, mérlegel, megfontol, eldönt, elhatároz. Itt már megtaláljuk azt a jelentést, hogy mérlegel, azaz gondolkodik. Nyilvánvaló tehát, hogy csak nagyon átvitt következtetésekkel juthatunk el a mai értelméhez a jelentésváltozáson átesett „talentum” szónak: akinek fizetőeszköze van, aki szellemileg gazdag, aki képes mérlegelni.

Van viszont még egy gondunk ezzel a szóval, ez pedig nem más, mint a szófaja. Melléknév. A melléknevekről tudjuk, hogy relatívak, mint Einstein elmélete. Mit jelent a „szép”, a „nagy”, a „kicsi”, a „gyors”? Nem született olyan nyelvész, aki ezeket a szavakat időt állóan, vagy akár csak pillanatnyilag is definiálni tudta volna!


A tehetséges szó jelentése a mai napig nem tisztázott. Számos modell, elmélet, hosszabb-rövidebb definíció, képlet van rá, de hogy mit is jelent, azt senki nem tudja. A vita heves. A két végletes elképzelést Szent-Györgyi Albert és Balogh László professzor képviseli. Szent-Györgyi azt állítja, hogy évszázadonként egy, maximum két tehetség születik. Balogh professzor Debrecenben pedig azt hirdeti, hogy mindenki tehetséges valamiben.


Egy biztosan állítható, a szó fokozható: tehetség, géniusz, zseni. Azaz alkategóriái, fokozatai vannak. Csak a kiindulópont, a „tehetség” a nehezen megragadható!

Nyilván vannak kérdések, amelyekre meg kell adjuk a választ, mielőtt bármelyik oldalon is letesszük a voksunkat.

  • Fejleszthető, kifejleszthető-e a tehetség?

  • Mennyire örökletes?

  • Mennyire hasznos a társadalom számára?

  • Látszik, vagy látens?

  • Mennyire van rá hatással a korszellem?

  • Melyik társadalmi csoportban hívjuk a tehetséges tehetségnek?

Ezen kérdések megválaszolása egy könyv feladata lesz, ahhoz, azonban, hogy érdemben tovább tudjunk gondolkodni ezeken érdemes elmélázni.


Összegezve: mielőtt megválaszoljuk a fenti kérdést: „tehetséges-e a gyerekem?”, nem haszontalan megfogalmazni a családunk válaszát a „mi a tehetség?” kérdésre. Saját nézőpontom szerint mindenkinek vannak erősségei, mindenki jobb valamiben, mint az átlag, legyen az kásafőzés, vagy takarítás, zene, hangképzés, vagy gépkocsivezetés.


Véleményem szerint viszont tehetségesnek csak a kiemelkedő teljesítményt nevezhetjük, azt, ami bőven az átlag fölött van. Ehhez a tehetség fogalomhoz társulnak személyiségjegyek (erről majd később), viselkedési minták.


A fentiek fényében úgy tűnik könnyebb körbejárni a Földet gyalog, mint egzakt választ adni arra a kérdésre, hogy tehetséges-e a gyerekünk, vagy se.


Egy azonban bizonyos: minden gyereket úgy kell nevelni, mintha még ki nem bontakozott tehetség lenne! Meg kell adni nekik a fejlődés lehetőségét, inspirálni kell a világ megismerésére, szigorúan tilos kioltani a kíváncsiságát, tudatosan kell fejleszteni a személyiségét, meg kell teremteni körülötte a harmonikus, alkotásra alkalmas légkört, bátorítani kell, és sosem szabad negatív szavakkal csökkenteni az önbecsülését. Nem tudhatjuk mikor lesz a hernyóból lepke, ha lesz-e egyáltalán.

Molnárné dr. László Andrea




Kapcsolódó bejegyzések:
Posts Are Coming Soon
Kövess minket!
  • w-facebook
  • Twitter Clean

© 2014. Fejlesztemagyerekem.hu