Az aratástól az új kenyérig
A nyári szünetben az országban vagy csak környékünkön nyitott szemmel járva sok helyen bepillanthatunk az adott terület hagyományvilágába.
Nyáron szívesen járunk hagyományőrző rendezvényekre, fesztiválokra. Ha a rendezvényt megelőzően beszélgetünk a gyerekekkel a hagyományokról, érdekesebbé tehetjük az élményeiket és gyerekeink tapasztalatait kapcsolhatjuk az iskolában tanultalhoz is.
Az óvodában tanult énekek, játékok egy része is feleleveníti a népszokásokat. Nézzük meg – a korábbi cikkek folytatásaként - ezek hátterét!
Június 29., Péter Pál napja Magyarországon az aratás hagyományos kezdőnapja. Az utolsó gabonacsomót a szántóföldön hagyták. Csodaszép aratókoszorúkat készítettek. Erdélyben, Magyarvistán harang alakú koszorút csináltak, amit valaki a fején vitt, és vízzel öntözték. Az aratóünnepet táncos mulatság fejezhette be. Ezeket az aratókoszorúkat láthatjuk felfüggesztve a templomokban.
Július 2. Sarlós Boldogasszony ünnepe. Ez is dologtiltó nap volt, tilos volt például kenyeret sütni. Július 13-át vihart hozó napnak tartották. Július 20-a, Illés napja a keleti szomszéd népeknél jelentősebb, mint hazánkban. A pásztorok nem dolgozhattak. Ha esett az eső, rossz termésre számítottak.
Szeretnénk néhány hazai programot az olvasó figyelmébe ajánlani. Természetesen a teljesség igénye nélkül, de bízva benne, hogy ezek további böngészési lehetőséget biztosítanak. Jóformán az egész országban kiváló programok közül válogathatunk, érdeklődési körünknek és a gyerekek életkorának megfelelően.
A diósgyőri vár júliusban és augusztusban is változatos programokkal várja az érdeklődőket >>>
Az augusztusi rendezvényekre hívja fel a figyelmet >>>
Augusztus 5-én, Havas Boldogasszony ünnepén a nők számára volt dologtiltó nap.
Augusztus 6-án tilos volt a kenyérsütés.
Augusztus 10-e, Lőrinc napja már a közelgő őszre utalt. Ha esett az eső, a sárgadinnye lucskos lett („Lőrinc beleesett a dinnyébe”). Viszont az eső a jó szőlőtermést jósolta. A néphit szerint ekkor már elbújtak a kígyók.
Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján kezdődött „kétasszonyköze”, s szeptember 8-ig, Kisasszony napjáig tartott. Úgy vélték, amelyik csirke ekkor kel ki a tojásból, majd jól tojó tyúk lesz. Ebben az időszakban szellőztették a búzát, hogy bele ne essen a zsizsik.
Augusztus 20-a Szent István, az államalapítás és az új kenyér ünnepe. A falusiak a szüret és az őszi munkák előtt még beutaztak a városba, hogy elintézzék a télire szükséges bevásárlásokat. Ekkor avatják a tiszteket az Országháznál, körmeneteket rendeznek, az utóbbi időben országtortát készítenek, kirakodóvásárokat tartanak. Gyermekeink megismerkedhetnek a népi mesterségekkel, este több helyen tűzijátékban gyönyörködhetünk.
Debrecenben virágkarnevált szerveznek >>>
Augusztus 19-20-án, a mosonmagyaróvári Szent István-napok változatos programokkal várja az érdeklődőket>>>
Évek óta nagy sikerrel rendezik meg Esztergomban a Szent István-napi Zenei Fesztivál programsorozatot >>>
Más programajánlatok az augusztus 20-i hosszú hétvégére >>>
Pl. a mesterségek ünnepe a budai Várban >>>
Augusztus 27-30-ig szervezik Szombathelyen a Savaria Karnevált, amely nagyon színvonalas programokat kínál az ókori és a középkori életmódhoz kapcsolódóan >>>
Szőjük bele az esti mesébe a népszokásokat, a napi történeteket (még többet kereshetünk Dömötör Tekla munkáiban). A falvakban járva kapcsolódjunk be a helyi ünneplésbe, a búcsúba, faggassuk a lakosokat szokásaik eredetéről. Akinek lehetősége van, vesse össze a hazai és a határainkon túli ünnepségeket.
