Az aratástól az új kenyérig

A nyári szünetben az országban vagy csak környékünkön nyitott szemmel járva sok helyen bepillanthatunk az adott terület hagyományvilágába.

Nyáron szívesen járunk hagyományőrző rendezvényekre, fesztiválokra. Ha a rendezvényt megelőzően beszélgetünk a gyerekekkel a hagyományokról, érdekesebbé tehetjük az élményeiket és gyerekeink tapasztalatait kapcsolhatjuk az iskolában tanultalhoz is.

Somkerék – református templom, aratókoszorú

Az óvodában tanult énekek, játékok egy része is feleleveníti a népszokásokat. Nézzük meg – a korábbi cikkek folytatásaként - ezek hátterét!

Június 29., Péter Pál napja Magyarországon az aratás hagyományos kezdőnapja. Az utolsó gabonacsomót a szántóföldön hagyták. Csodaszép aratókoszorúkat készítettek. Erdélyben, Magyarvistán harang alakú koszorút csináltak, amit valaki a fején vitt, és vízzel öntözték. Az aratóünnepet táncos mulatság fejezhette be. Ezeket az aratókoszorúkat láthatjuk felfüggesztve a templomokban.

Július 2. Sarlós Boldogasszony ünnepe. Ez is dologtiltó nap volt, tilos volt például kenyeret sütni. Július 13-át vihart hozó napnak tartották. Július 20-a, Illés napja a keleti szomszéd népeknél jelentősebb, mint hazánkban. A pásztorok nem dolgozhattak. Ha esett az eső, rossz termésre számítottak.

Szeretnénk néhány hazai programot az olvasó figyelmébe ajánlani. Természetesen a teljesség igénye nélkül, de bízva benne, hogy ezek további böngészési lehetőséget biztosítanak. Jóformán az egész országban kiváló programok közül válogathatunk, érdeklődési körünknek és a gyerekek életkorának megfelelően.

A diósgyőri vár júliusban és augusztusban is változatos programokkal várja az érdeklődőket >>>

Visegrádon >>> :

Az augusztusi rendezvényekre hívja fel a figyelmet >>>

Augusztus 5-én, Havas Boldogasszony ünnepén a nők számára volt dologtiltó nap.

Augusztus 6-án tilos volt a kenyérsütés.

Augusztus 10-e, Lőrinc napja már a közelgő őszre utalt. Ha esett az eső, a sárgadinnye lucskos lett („Lőrinc beleesett a dinnyébe”). Viszont az eső a jó szőlőtermést jósolta. A néphit szerint ekkor már elbújtak a kígyók.

Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján kezdődött „kétasszonyköze”, s szeptember 8-ig, Kisasszony napjáig tartott. Úgy vélték, amelyik csirke ekkor kel ki a tojásból, majd jól tojó tyúk lesz. Ebben az időszakban szellőztették a búzát, hogy bele ne essen a zsizsik.

Augusztus 20-a Szent István, az államalapítás és az új kenyér ünnepe. A falusiak a szüret és az őszi munkák előtt még beutaztak a városba, hogy elintézzék a télire szükséges bevásárlásokat. Ekkor avatják a tiszteket az Országháznál, körmeneteket rendeznek, az utóbbi időben országtortát készítenek, kirakodóvásárokat tartanak. Gyermekeink megismerkedhetnek a népi mesterségekkel, este több helyen tűzijátékban gyönyörködhetünk.

Debrecenben virágkarnevált szerveznek >>>

Augusztus 19-20-án, a mosonmagyaróvári Szent István-napok változatos programokkal várja az érdeklődőket>>>

Évek óta nagy sikerrel rendezik meg Esztergomban a Szent István-napi Zenei Fesztivál programsorozatot >>>

Más programajánlatok az augusztus 20-i hosszú hétvégére >>>

Pl. a mesterségek ünnepe a budai Várban >>>

Augusztus 27-30-ig szervezik Szombathelyen a Savaria Karnevált, amely nagyon színvonalas programokat kínál az ókori és a középkori életmódhoz kapcsolódóan >>>

Szőjük bele az esti mesébe a népszokásokat, a napi történeteket (még többet kereshetünk Dömötör Tekla munkáiban). A falvakban járva kapcsolódjunk be a helyi ünneplésbe, a búcsúba, faggassuk a lakosokat szokásaik eredetéről. Akinek lehetősége van, vesse össze a hazai és a határainkon túli ünnepségeket.

dr. Szász Erzsébet

#ünnepek #népszokások #jelesnapok

Kapcsolódó bejegyzések:
Posts Are Coming Soon
Kövess minket!