A matematika szépségei és buktatói

A matematika az a tantárgy, amit kevesen kedvelnek és úgy gondolom, hogy a diákok többségének nehézséget jelent. Nagyon fontos, egész iskolai életünket végigkíséri, érettségi tárgy és a hétköznapjainkban is szükségünk van rá. Talán a matematikával kapcsolatban hangzik el legtöbbször, hogy: “Minek kell ezt nekem megtanulnom? Nem lesz rá szükségem!” Aztán persze az élet ezt gyakran megcáfolja...​

De miért is van bajunk a matematikával? Miért okoz többségünknek gondot? Hogyan lehetne ezen változtatni? Ezekre a kérdésekre keresem a választ ebben a cikkemben.

A matematika tárgyát és módszereit tekintve sajátos tudomány, amely rendszereket, szerkezeteket és azok közös, absztrakt tuladonságait vizsgálja. Ezek a rendszerek legtöbbször a természettudományokból, ezen belül is gyakran a fizika köréből származnak. Sajátos szaknyelve és szimbólumrendszere és sajátos módszerei vannak.

Érdekességét, szépségét a vizsgálat tárgya adja, nehézségét pedig nyelvezete, szimbólumrendszere és sajátos módszerei jelentik. Ez utóbbiakat kell fokozatosan elsajátítania a diákoknak az iskolai tanulmányaik során. Természetesen ez nem megy könnyen és a gyerekek tapasztalatai, képességei is különfélék.

Az óvoda utolsó évének és az első osztálynak nagy szerepe van abban, hogy a gyerekek ne szorongással, hanem a felfedezés örömével forduljanak e tantárgy felé. De nekünk, mint szülőknek is van felelősségünk abban, hogy gyermekünk hogyan fog viszonyulni ehhez a tárgyhoz. Tudomásul kell vennünk, hogy ami nekünk már természetes és egyértelmű dolog, az gyermekünk számára még csak tevékenységgel, tapasztalással oldható meg. Nem szabad türelmetlenkednünk, sürgetnünk és ha valamit nem ért, akkor azt próbáljuk szemléltetéssel, kirakással, rajzzal elmagyarázni.

Most azokra a hibákról fogok írni, amik a matematika tanulása során előfordulhatnak, gondot okozhatnak.

Az ismeretek elsajátításának egyik legfontosabb eleme, hogy a számunkra új ismeretet, fogalmat úgy tudjuk megjegyezni, megtanulni, hogy azt beépítjük a már számunkra ismert fogalmak rendszerébe. Ennek a beépítésnek a sikere attól függ, hogy milyen a meglévő ismeretrendszer, mennyire mély, szilárd. Attól is függ, hogy mennyire fejlettek a gondolkodási műveleteink. A gondolkodási műveletekben való jártasságok, készségek határozzák meg azt, hogy pl egy gyermek mennyire lesz sikeres tanulmányaiban.

Ha egy gyermek, nem rendelkezik azokkal a fogalmakkal, szabályoknak, összefüggéseknek az ismeretével, amelyek egy probléma megértésének, megoldásának előfeltételei, akkor sikertelen lesz a próbálkozása. (A matematikai képességek megalapozásáról György Zsófia cikkében olvashatnak majd bővebben)

Hibaforrás lehet egy helytelenül feltételezett analógia (hasonlóság, bizonyos szempont alapján megegyező). Az analógia nagyon fontos gondolkodási művelet a matematikai feladatok megoldásában és a bonyolultabb esetekben szinte nélkülözhetetlen is. Ha olyan helyen feltételezünk analógiát, ahol ez a valóságban nincs meg, akkor analógiás hibáról beszélünk. (pl. A gyermek megtanulja, hogy 1>0 akkor a hibás analógia miatt könnyen gondolja, hogy -1>0.)

Hibaforrás lehet, hogy a gyermek nem rendelkezik vagy csak hiányosan rendelkezik a szükséges előismeretekkel. Pl. még bizonytalanul végez műveleteket százas körben, akkor a szorzást nehezen tudja, vagy nem tudja elsajátítani.

Hibák adódhatnak az egyes fogalmak tisztázatlan voltából is. Ez igen gyakori hibaforrás a matematika tanulás során. Nehézséget okoz pl. a törtekkel való műveletvégzés során.

Különféle hibák adódnak a megszokásokból is. Ezek a beidegződések erősen és sokáig hatnak a gondokodásunkra. Alsó tagozaton alaposan megnehezíthetik a gyermekek sikeres munkáját. Pl. A gyerekekben kialakul és rögzül az, hogy két szám összege mindig nagyobb, mint bármelyik tag. Ez igaz is, természetes számok esetében! Amikor viszont megismerkednek a negatív számokkal, a fenti beidegződés nehezíti a műveletek elvégzését és kavarodást okoz a gyermeknél, hiszen ha negatív számokkal végzünk összeadás, az összeg lehet kisebb, mint valamelyik összeadandó.

A különféle sémák, képletek igen fontos szerepet játszanak a matematika tanulásában. Könnyebbé és gyorsabbá teszik munkánkat. A baj abból adódik, ha a gyermek tartalom, értelem nélkül tanulja meg ezeket a képleteket. Ha a gyermek nincs tisztában a képlet minden elemének jelentésével, az összefüggésekkel, óhatatlanul hibázik. Alsós diákoknál a terület és kerület kiszámításánál figyelhetjük meg ezt a hibát de könnyen felcserélhető a következő két képlet is, ha nem vagyunk tisztában a tartalommal: K = 2·r·π, illetve a T=r²π

A matematika tanulása során nagy jelentősége van szavak, szakkifejezések pontos használatának. Ha egy adott szó, kifejezés mögött nincs meg, vagy tévesen van meg egy matematikai tartalom, akkor az adott fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek hibásak lesznek. Pl. a kisebb mást jelent, mint a nem nagyobb.

Természetesen a fent leírt hibák bármely életkorban előfordulhatnak, akár minket is megtréfálhatnak. Ezért nagyon fontos, hogy tudjunk róluk és ha gyermekünk segítségért fordul hozzánk egy matematikai feladattal, akkor figyeljünk ezekre és ennek tudatában probáljunk meg segítségükre lenni.

Vannak olyan gyermekek, akiknek a matematika elsajátítása különösen nagy nehézséget jelent. Náluk a fenti problémákon kivül más is előfordul, ami csak rájuk jellemző. A következő cikkemben a diszkalkuliáról olvashatnak majd.

Én mindig szerettem a matematikát. Izgalommal töltött el egy-egy probléma megoldásának keresése. Sajnos sosem volt igazán jó jegyem ebből a tantárgyból, de valamiért ez sem tudta kedvemet szegni. Azt gondolom, hogy a felfedezés és sikerélmény mellett eltörpül annak jelentősége, hogy a végén milyen is az az érdemjegy.

Gergényiné Németh Erika

#matematika

Kapcsolódó bejegyzések:
Posts Are Coming Soon
Kövess minket!