Tervezzünk címert!

Közeledik állami ünnepünk, augusztus huszadika. A településeket, a középületeket fellobogózzák, a tisztavatás az állami ünnepségek fontos eseménye. A gyerekek bizonyos életkorban rászoknak a zászlórajzolásra, zászlószínezésre, s néhányuknál ez tartós szenvedéllyé válik. Keressük meg néhány lényeges szimbólum történelmi eredetét!

A zászló egy rúdra rögzített vászondarab, elsősorban téglalap alakú, de lehet ettől eltérő is. A lobogó nincs mereven rögzítve, csak a sarkainál kötik ki. Az ókorban már használták katonai célokra a különféle jelképeket, de inkább a középkorban terjedtek el a nemesi és uralkodói családok, lovagok, egyházak zászlói és címerei. Ezen zászlók alatt vonultak hadba a középkori és az újkori seregek.

A címer sajátos és állandó, pajzs alakú jelkép. Színeket és fémeket használtak díszítésére, pl. aranyat, ezüstöt, vöröset, zöldet. Címertani (heraldikai) szabály, hogy a fémekre nem tesznek fémeket, a színekre színeket.

A magyar zászló és a címer története szorosan összekapcsolódik, ugyanazok a színek, alakzatok jelennek meg rajta. A magyar zászló színeit a címerből nyerte. Az Árpád-házi címer vörös és ezüst sávjai piros és fehér színként jelentek meg a zászlón. Ehhez társították zászlónkon a XVI. században a hármas halom zöldjét. A nemzeti színeket az 1848-as áprilisi törvényekben tették hivatalossá. A forradalom és szabadságharc leverése után a ’48-as magyar zászló használatát tiltották, csak az 1867-es kiegyezés után lehetett újra kitűzni. Az állami zászlóra rákerült a koronás kiscímer (amelyet a XIII. századtól már rendszeresen használtak): vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező, második mezejében a zöld hármas halom aranykoronás, kiemelkedő részén ezüst kettős kereszt. A címerpajzson a magyar szent korona nyugszik. Az ezüst sávok szimbolikus jelentése (Duna, Tisza, Dráva, Száva) a XVI. században és a hármas halom Tátraként, Mátraként, Fátraként való magyarázata a XVIII. században terjedhetett el.

Középkori uralkodóink a királyi hatalmat jelképező címert saját családi címerükkel egyesítették. A terjeszkedés során jelent meg a társországok (Erdély, Dalmácia, Horvátország stb.) jelképeit is magába foglaló középcímer és az összes történelmi igényt megjelenítő nagycímer. Azonosítsuk a középcímer részeit!

A gyerekekre – vizuális memóriájuk révén – szinte ragadnak a zászlók színei, alakjai. Egy-egy memóriajáték gyakoroltatja is a zászlókat és a megfelelő országok alakját. Kartonpapírból akár magunk is készíthetünk ilyen játékot.

Családtörténeti kutatásaink révén akár eljuthatunk családunk török kori címeréig, hiszen számos katona kapott kisnemesi címet a XVI-XVII. században hősies cselekedetéért. Ha ilyet nem is találunk, tervezhetünk saját címert, saját zászlót. Válasszunk címerállatot, jelmondatot. A Batthyány család címerében pl. az oroszlán és a pelikán, a „Hűséggel és bátorsággal” jelmondat szerepelt.

A Battyány család címere

A történeti múzeumok kiállításán, a várak falán keressük meg és értelmezzük a jelképeket. Ha Budapesten járunk, menjünk el a Zászlómúzeumba. Böngésszük a Világatlasz országok zászlóival foglalkozó oldalait.

​​

A javorcai Szentlélek kápolna címerekkel díszített fala

Gondoljuk végig, hol találkozhatunk még zászlójelzésekkel. Fejtsük meg, hogy az autóversenyeken, a hajózásnál, a vasútnál mit jelentenek az egyes színek, mozdulatok!

#címer #jelkép

Kapcsolódó bejegyzések:
Posts Are Coming Soon
Kövess minket!