Szent Mihálytól Szent Mártonig

Az országos és helyi jelentőségű ünnepnapokkal való ismerkedésünk során elérkeztünk az őszi időszakhoz. A gyarapodó számú fesztiválok olyan hasznos és érdekes elfoglaltságok felé irányíthatják a gyerekek figyelmét, amire magunktól nem is gondolnánk.

Az őszi ünnepnapok zárták le a gazdasági évet: kifizették a mezőgazdasági munkásokat, új alkalmazottakat fogadtak fel. A pásztorok elszámoltak a gondjukra bízott állatokról, az állatokat behajtották a nyári legelőről. Az egyik fontos pásztorfogadó, bérfizető nap volt szeptember 29., Szent Mihály napja, vagy a juhászok ünnepe október 26., Dömötör-nap. A katolikusok pásztorünnepének az október 20-i Vendel-napot tekinthetjük.

A szőlőszedés és a szüreti mulatságok után hordókba került az új bor, a bőséges gabona és hús lehetővé tette, hogy fényes dínom-dánommal megtartsák a falusi lakodalmakat. A szeptember-októberi időjárás még megengedte, hogy a szabadban főzzenek és táncoljanak, hiszen a kis falusi házakba nem fért volna be a vendégsereg.

Az őszi hónapok templombúcsúi során a távolabb lakó rokonság látogatásának tiszteletére nagy sütést-főzést csaptak. Megjelentek a vásárosok, a mutatványosok.

Szeptember 29. Mihály-nap után tilos volt az ágyneműt a szabadba kitenni, a ruhaneműt a szabadban szellőztetni. A napi szél erejéből és irányából következtettek az elkövetkezendő hónapok időjárására. A hegyi pásztorok farkasünnepet tartottak, a hidegebb vidékeken a téli halászat, Baranya megyében az őszi szántás kezdőnapja volt. A XVIII. században a nagy gulyákat Mihály-napkor oszlatták fel.

Szent Vendel kultuszát a katolikus egyház erősítette, ez inkább a XVIII. századtól a dunántúli vidékek juhászünnepe lett. Vendel az állatok patrónusa, mint az október 4-én ünnepelt Assisi Szent Ferenc.

Szent Dömötör a juhászok védőszentje volt, tiszteletében a görögkeleti egyház hatását is megfigyelhetjük. A főként kelet-magyarországi mulatságon birkahúst ettek, táncoltak, de a más foglalkozásúakat és az asszonyokat általában nem fogadták maguk közé. Ilyenkor a gazda másokkal őriztette a nyáját, mert a juhászoknak joguk volt három napig mulatni. A nyáj fekvéséből jósolták meg, kemény vagy enyhe lesz-e a tél.

A kukoricafosztást gyorsan végezték, mert nem lehetett hosszú ideig tárolni. Ez az elfoglaltság kölcsönös segítséget, ezáltal társas összejöveteleket, szórakozási lehetőséget teremtett: meséket, mondákat hallgattak, nótáztak, citeráztak, táncoltak. Arany János Tengeri-hántás című balladájában megörökítette a hiedelmet: „Ki először piros csőt lel, Lakodalma lesz az ősszel.”

November 1. a Mindenszentek ünnepe, és a jóval fiatalabb ünnep, november 2. a Halottak napja. A két ünnep előtt rendbe szedték a temetőt, gyertyát gyújtottak. Egyes vidékeken rétest sütöttek, és éjszakára egy-egy darabot az asztalon hagytak a halottak számára. A szegényeket is megajándékozták, akik hálából imát mondtak az elhunytakért. A halottak napjának hetén nem volt szabad mosni, mert akkor a „halottak vízben állnak”.

Az alakoskodók álarcot öltöttek, az Alföldön a kivájt tököt gyertyával világították ki, és a fejükre téve rémisztgették az asszonyokat és a lányokat.

A gazdasági évet lezáró nap lehetett november 11., Márton napja is. A hagyományok szerint Szent Márton Pannóniában született. A reformáció elterjedésével tovább nőtt a kultusza, mint Luther Márton névnapja. A nyugati országokhoz hasonlóan szokássá vált a ludak levágása, amelyek mellcsontjából jósoltak is. Azokat a baromfikat kezdték levágni, amelyeket nem akarták egész télen át táplálni. A céhek fennállása idején ezen a napon kezdődött a délutáni gyertyagyújtás. Bérfizető napot tarthattak, idő- és termésjóslást végeztek. A dunántúli katolikus falvakban „Márton vesszejét” hordták: házról házra jártak, köszöntőt mondtak és ajándékot kaptak.

Ha lehetőségünk adódik, felkereshetjük a környékünkön rendezett fesztiválokat:

október 9-10. – Kiskunhalasi Burgonyafesztivál,

október 9–11. – Budapesti Kürtőskalács-fesztivál,

október 16–18. – Budapesti Kolbászfesztivál és Tatai Gasztronómiai fesztivál,

október 17–18. – Terézvárosi búcsú, Budapest

október 22–25. – Csabai Kolbászfesztivál, Békéscsaba

október 23–25. – Szigligeti Süllőfesztivál,

november 13–15. – Baba–Mama Expo, Budapest

december 4–6. – Flora Virágfesztivál, Budapest, Keceli Országos Fazekas Kiállítás.

dr. Szász Erzsébet Kép forrás: http://mek.oszk.hu/04600/04691/html/dtmagynepsz0012.html

#népszokások

Kapcsolódó bejegyzések:
Posts Are Coming Soon
Kövess minket!
  • w-facebook
  • Twitter Clean

© 2014. Fejlesztemagyerekem.hu