Hideg, meleg, igen, nem... Te hogy nevelsz?


"A gyermeket tiszteletben kell fogadni, szeretetben kell nevelni és szabadságban kell elbocsátani." /Rudolf Steiner/

Gyermekeink elsősorban a családban szocializálódnak. Természetesen életük során sok más szocializációs hatás is éri őket, de a szülők nevelési stílusa - az, hogy milyen módon igyekszünk érvényesíteni az általunk legjobbnak tartott nevelési elveket - alapvetően meghatározza a gyermekek személyiségét, fejlődési irányát.

Bennünk, szülőkben is gyakran felmerül a kérdés, hogyan reagáljunk gyermekünk dolgaira. Mit és hogyan tegyünk, mondjunk, ha nem megy a tanulás, ha gyermekünk ellenszegül, ha hisztizik, ha nem pakol el, ha áthágja az általunk állitott szabályokat. Magyarázzuk el újra amit elvárunk tőlük, szídjuk össze, büntessük meg? Melyikkel, milyen hatást fogunk kiváltani, melyikkel érjük el a célunk? Milyen változásokat fogunk előidézni gyermekünk viselkedésében?

A szülők gyermekneveléssel kapcsolatos attitűdjének vizsgálata évtizedek óta az egyik legtöbb érdekődést kiváltó kutatási terület.

A XX. Század harmincas éveiben többféle kérdőívet dolgoztak ki a szülők gyermekeik nemkívánatos viselkedésével és a szülői fegyelmezési eljárásokkal kapcsolatos attitűdjének, valamint a szülői-nevelői praktikák gyerekekre gyakorolt hatásának mérésére. Az 1960-as években Becker és Scaefer szülői attitűdökre vonatkozó modellje volt a legnagyobb hatású. Két alapvető komponenst különítettek az érzelmi és a kontrolldimenziót..

Ezeknek a vizsgálatoknak az eredménye minden szülő számára érdekes lehet. Segít végiggondolni, elemezni, hogy a saját nevelési stílusunk melyik csoportba tartozhat és hosszú távon az milyen hatást gyakorol a gyermekünkre. Esetleg arra is rájövünk, hogy eddigi praktikáink miért nem váltak be. Mindezek tudatában nagyobb esélyünk van változtatni nevelési stílusunkon, bár tudom, hogy ez nem könnyű.

Az 1960-as években Becker és Scaefer szülői attitűdökre vonatkozó modellje volt a legnagyobb hatású. Két alapvető komponenst különítettek az érzelmi és a kontrolldimenziót.

Az érzelmi dimenzió tartalmát a szülői szeretet és melegség adja. Két végpontja a szerető (meleg), elfogadó, illetve az érzelmileg elutasító (hideg) szülői attitűd. Becker a szeretet meglétét, illetve hiányát a szülők büntetésének módjával (és nem mennyiségével) hozta kapcsolatba.

Arra a következtetésre jutott, hogy az elutasító, hideg szülők a büntetés során a hatalmukat hangsúlyozzák (fizikai büntetés, kiabálás, megszégyenítés, érzelmi zsarolás), a pozitív, elfogadó végponton elhelyezkedő szülők a meglévő szeretetet hasznosítják a büntetés során (magyaráz, érvel, miért nem tart helyesnek valamit. Nem a személyt, hanem a tetteit helyteleníti.

A kontrolldimenzió két végpontja az engedékenység és a korlátozás.

A beckeri modell következtetései alapján a két dimenzió kombinációjának várható hatásait, a valószínű gyermeki karakterisztikumokat az alábbi táblázat mutatja be. (Vajda Zsuzsanna és Kósa Zsuzsanna írása alapján)

További modellek is születtek még, amelyet a cikk folytatásában fogok bemutatni.

Gergényiné Németh Erika

Források: Vajda Zsuzsanna es Ranschburg Jenő írásai

#nevelésistílus #szülőiattitüd

Kapcsolódó bejegyzések:
Posts Are Coming Soon
Kövess minket!