A játék a kezdetektől

Rögtön az első pillanattól játszhatunk a gyerekünkkel! De mit lehet játszani egy pár napos, hónapos bébivel? És mit lehet játszani később, amíg nem tud beszélni, nem tud szabályokat betartani?

A csecsemő jobbára alszik és eszik. Az evés után azonban vannak percek, amit éberen tölt. Ezt fel lehet használni arra, hogy játsszunk vele. Puszilgathatjuk, simogathatjuk, kezdetben a vidám testi érintkezés jelenti a játékot. Amikor nő egy kicsit és finomodik az érzékelése, az éber időszakokban el lehet kezdeni mutogatni neki. Kezébe lehet adni egy pici szivacs labdát, majd egy műanyagot is. Közben lehet magyarázni, a labdát forgatni, nézegetni. Nyilvánvaló a csecsemő agyában a labdáról teljesen más információk csapódnak le, mint amit mi mondunk, vagy gondolunk. Ebben a tevékenységben nem is az számít, hogy a csecsemő megtanulja a labda különböző paramétereit, hanem, hogy átérezze a hangulatot. Nekünk fontos az, hogy felfedezzük a körülöttünk lévő világot, értelmes gondolatokkal töltsük a szabadidőnket, miközben együtt vagyunk kommunikálunk, ha valami vidám dolgot tapasztalunk, akkor nevetünk. Nem mellékesen a labda forgatása nagyon sok agyi funkciót aktivál, ezzel számos képességet fejleszt.

Ami még „felfedezős” és nagyon vidám játék a fürdés. Hagyjunk a fürdésre időt (és ha lehet ne tegyük túl későre, mert egész napos tevékenység után a gyereknek már nem sok ereje marad felfedezni bármit is)! A vízben számos mókás dolog vár ránk. Megnézhetjük, hogy mely tárgyak süllyednek el, és melyek nem, megnézhetjük, hogy a szivacs magába szívja a vizet, míg a műanyag nem, egy fecskendővel felszívhatunk vizet, amit utána kilőhetünk, és megnézhetjük, hogy ugyanezt egy műanyag pohár nem tudja, fújhatunk buborékot, spriccelhetünk, csinálhatunk örvényt a kezünkkel, tehetünk a vízbe hideget és meleget és megnézhetjük a hőmérséklet változást, azaz számos vidám felfedezést végezhetünk.

Miért jó ez, miért kell erre hangsúlyt fektetni?

Azért, mert a legcélravezetőbb az, ha tehetséggondozó szemléletű gyereknevelést folytatunk. Amikor egy baba megérkezik hozzánk nem tudunk róla semmit, elképzelhető, hogy valamiben kimagasló tehetséget fog majd mutatni. Természetesen ennek az ellenkezője is elképzelhető, de ennek ellenére meg kell tennünk mindent annak érdekében, hogy úgy kezeljük, mint egy tehetséges gyereket. A tehetség egyik velejárója pedig a kíváncsiság, a világ felfedezésében való öröm. Nagyon sok tehetség nem bontakozik ki, vagy csak nagyon későn, számos kudarc és vargabetű megtétele után, mert se a szülői ház, se az iskola nem támogatta a gyereket a felfedezésekben. Nem mutatott rá arra, hogy a világot kíváncsisággal kell szemlélni, hiszen olyan csodálatos dolgok vesznek körbe minket.

Ha kezdetben megtanítjuk a gyermeket arra, hogy játék közben is lehet, sőt nagyon magával ragadó élményt nyújt, ha felfedezéseket teszünk, akkor ebben fogja örömét lelni, és nem, vagy kevésbé vágyódik majd az erőszakos élményeket, vagy éppen magányt, ürességet okozó játékok iránt.

Ezután már csak fenn kell tartanunk a kíváncsiságot, ami szintén nem könnyű. Nagyobb gyerekekkel, 2-3 éves kortól, már végezhetünk kísérleteket, amely tevékenységet egészen a kamaszkor végégig űzhetünk.

Nem kell bonyolult kísérletekre gondolnunk, elővehetünk bármit, amit a konyhában találunk, és összeöntögethetjük őket. A vizet az olajjal, de vidámabb reakciót kapunk, ha a szódabikarbónát az ecettel öntjük össze. A mi úszik a vízen és mi süllyed el kérdését bármeddig feszegethetjük. Egy lábost megtöltünk vízzel és bármit beledobálhatunk, ami a kezünk ügyébe kerül. A legjobb, ha a dobás előtt megjósoltatjuk a gyerekkel, hogy mi fog történni, ezzel egy nem jelentéktelen kutatás módszertani dologgal ismertethetjük meg, a hipotézis állítással. Lehet, hogy sose lesz erre a tudásra szüksége, legalábbis ami a kutatás részét illeti, de arra bizonyosan szüksége lesz, hogy a tetteinek előre megpróbálja megjósolni a következményét. (Ha az elsüllyedéses kísérletet végezzük figyelhetünk arra, hogy ne azt mondjuk a gyereknek, hogy „azért süllyed el a tárgy, mert nehezebb a víznél”, hanem azt, hogy „azért süllyed el, mert a sűrűsége nagyobb, mint a vízé”. Ezzel az iskolai eredményességét is pozitívan befolyásoljuk, és a gyereknek annyira mindegy milyen magyarázatot adunk, egyelőre se a sűrűség, se a tömeg fogalmát nem érti.)

A könyvesboltokban számos kísérletezős könyvet találunk, de a Móra Könyvkiadó is jelentett meg pár hasznos, otthon is alkalmazható kísérletes könyvet. (Kísérletezzünk és gondolkozzunk I, II, III – mechanika, hőtan, fénytan, mágnesesség, elektromosság)

Ha szeretnénk, hogy a gyerekünk ne utálattal tekintsen majd a tanulásra, ne tartsa tehernek a tanulást, akkor első lépésként megtaníthatjuk arra, hogy a dolgok felfedezése, megismerése örömet jelent, és játékként is tekinthetünk rá.

Molnárné dr. László Andrea

#játék #felfedezés #motiváció #élmény #kisérletezés

Kapcsolódó bejegyzések:
Posts Are Coming Soon
Kövess minket!
  • w-facebook
  • Twitter Clean

© 2014. Fejlesztemagyerekem.hu