Királykisasszonyok és hercegnők nyomában

A lányok gyakran szeretnének királykisasszonyok, hercegnők lenni. Szívesen hallgatják a róluk szóló meséket, történeteket, játsszák a szerepjátékokat, sőt néha még szalagavató báljukra is úgy készülnek, mint az első bálozók annak idején. A Kukucskáló Műhely hasonló témájú foglalkozásaihoz kapcsolódik ez a cikk is: az udvari élettel kapcsolatban bővíti ismereteinket.

A lányok nevelése eltért a fiúkétól. A középkori, apajogú társadalmakban még a férfiaknak is csak szűk csoportja tanult meg írni, olvasni magántanárától vagy a kolostori iskolában, s nagyon kevesen jutottak el a Nyugat-Európában a XI. századtól, Közép-Európában a XIV. századtól megjelenő egyetemekre. A lányok számára ez nem adatott meg. A háztartás vezetésén kívül a nemes lányok illemet, táncot tanultak. Magyarországon még a XIX. század közepén is élénk vitákat váltott ki, mehessenek-e a lányok középiskolába.

Az uralkodócsalád tagjainak helyzete igencsak eltért a parasztokétól és a polgárokétól. Magyarországon, az Árpád-korban a királyi udvartartás mintájára királynéi udvartartást szerveztek. A királynéi udvart és az uradalmakat az udvarmester (vagy az udvarbíró) vezette, pénzügyeit a tárnokmester intézte. Fontos szerephez jutott még az asztalnok-, a pohárnok- és a lovászmester. A XVI. század elején a királynéi uradalmak közé tartozott pl. Óbuda, a Csepel-sziget, Magyaróvár és Diósgyőr. A diósgyőri vár és a miskolci Herman Ottó Múzeum kiállításai segítenek a régi idők életmódjának elképzelésében.

A középkorban a királyok és feleségeik gyakran utaztak az országban, de Árpád-házi királynéink (az oklevelek keltezésének tanulsága szerint) leginkább a Buda – Esztergom – Fehérvár háromszög területén tartózkodtak, pl. Visegrádon és a Nyulak-szigetén.

Margit, IV. Béla lánya, apja fogadalma miatt került a sziget Domonkos-rendi kolostorába (életéről szól Gárdonyi Géza Az Isten rabjai című regénye).

A szürke hétköznapokat lakomák, vadászatok, lovagi tornák tarkították. A vadászaton a királyné is részt vehetett udvarhölgyeivel, a lovagi tornán a győztest az előkelő hölgyek köszöntötték.

A királyné udvarhölgyeinek, szolgáinak egy része saját hazájából származott. Ez enyhíthette honvágyát és erősítette a bizalmát az alattvalók irányába. Volt az udvarhölgyek között, aki később, házassága révén, beilleszkedett a magyar társadalomba, s akadt olyan is, aki - a királyné halála után - hazatért országába. Az idegenek (a királyné rokonai, honfitársai, kegyeltjei) általában nem jutottak nagy befolyáshoz, de Gertrudis (II. András első felesége, IV. Béla anyja) megölésének éppen az idegenek jelentős befolyása lehetett az oka. Pilisszentkereszt közelében található az a kolostorrom, ahol Gertrudist eltemették. Érdemes kirándulni a környéken, felkeresni a bővizű forrást, a szépséges vidéket, a Boldog Özséb-kilátót (ő alapította a pálos rendet).

Érdekes, hogy éppen Gertrudis lánya volt az a Szent Erzsébet, akinek – a legenda szerint - a kötényében a szegényeknek vitt kenyér rózsává változott.

A királyi udvarban érvényesült elsőként az uralkodói hatalom, de az itteni hivatalviselők is befolyásolhatták vezetőjüket. Mátyás mellett nagy hatású volt második felesége, nápolyi Beatrix királyné, aki sokat tett a budai és a visegrádi palota reneszánsz központtá való kiépítése érdekében. Mindkettőt szívesen ajánljuk kirándulási célpontul.

II. Lajos döntéseiben segített Habsburg Mária királyné, aki férje mohácsi halála után Németalföld kormányzója lett.

Az udvar szokásainak, pl. az öltözködés másolása egyfajta divatot teremtett. Mégse képzeljük azt, hogy kényelmesen éltek. Ruháik nehezek voltak, a nők által viselt fűzők és abroncsok fájdalmat okoztak. Váraikban, kastélyaikban gyakran jobban fáztak, mint a parasztlányok a falu kisházaiban. Nem kedvük szerint éltek (még ha szeszélyesek voltak is), be kellett tartaniuk az udvari etikettet. Nem szívük szerint házasodtak, hanem érdekházasságokat kötöttek (akár szövetségek zálogaként): az eljegyezett leány - akár gyermekként - leendő anyósa udvarába kerülhetett, aki minden percét ellenőrizte. Jó esetben megszerette a férjét, s megtalálta a szépséget az udvari életben.

Biztos nem az a helyes, ha a maga valójában próbáljuk feltárni gyermekünknek a középkori élet nehézségeit, de árnyalhatjuk számára a népmesékből kibontakozó képet.

dr. Szász Erzsébet

#KukucskálóMűhely #középkor #mese

Kapcsolódó bejegyzések:
Posts Are Coming Soon
Kövess minket!
  • w-facebook
  • Twitter Clean

© 2014. Fejlesztemagyerekem.hu