Júniusi népszokások

A nyári népszokások, ünnepek megismerése színesebbé teheti a vakációt. Nézzük meg – a tavalyi, hagyományokról szóló cikkek folytatásaként - ezek hátterét!

Az egyházi ünnepek egy része a húsvéthoz kapcsolódó, mozgó ünnep. A pünkösd utáni vasárnap Szentháromság vasárnapja, a rákövetkező csütörtök Úrnapja, amely a XIII. század óta kötelező ünnep a katolikusok számára. A középkorban a körmentes misztériumjátékok szervezésében szerepet játszottak a céhek is. Magyarországon úrnapi körmenetekről már Zsigmond király idejéből (1387-1437) maradtak fenn írott források. A budai körmeneten a király a kísérete is részt vett. A XV. századi budai törvénykönyv előírta, hogy a városi zenészeknek kötelező részt venni az ünnepségeken. A céhek tagjai szintén felvonultak, s esetenként még azt is szabályozták, hogy milyen gyertyát kell vinniük. Úrnapja előtt szedték a gyógyfüveket.

A zombai harang

A XVII-XVIII. században a katolikus iskolák tanulói és tanárai vallásos színjátékokat adtak elő. A mezőkövesdi matyók sok faluban virágszőnyeget készítettek, s a körmenet útja mentén sátrakat állítottak. Ezt a szokást napjainkra több helyen felújították. A sátrakat díszítő virágoknak, füveknek varázserőt tulajdonítottak, ezért a tehenek gyógyítására, féreghajtásra, villám elhárítására használták fel őket. Beharangozáskor a szoba sarkaiba borsot dobtak a bajok elhárítására. Úrnapja dologtiltó nap volt, nem volt szabad mosni vagy a szántón munkálkodni. Ha sírt a gyermek, megfüstölték úrnapi rózsával. Ha szép volt az idő, akkor bőséges gyümölcs- és szénatermésre számíthattak.

Az 1917-ben és 1924-ben alkotott törvény a Hősök Napjának megünnepléséről a szocialista időszakban feledésbe merült. 2001-ben a parlament újra elfogadta, hogy május utolsó vasárnapján emlékezzünk meg a különböző történelmi korok magyar hősi halottairól.

1931 óta ugyancsak május utolsó vasárnapján ünneplik a gyermeknapot Magyarországon. Rögtön egy hétre rá, június első vasárnapja a pedagógusnap.

1920. június 4-én íratták alá a magyar delegációval az első világháborút lezáró trianoni békét, amelyben elcsatolták Magyarország területének kétharmadát és a magyar lakosság egyharmadát. Manapság erre a nemzeti összetartozás napja keretében emlékezünk meg.

A solkani temető

A június 8. körüli, Medárd-napi esőzés azt mutatja, hogy az Atlanti-óceán felől érkező légtömegek eljutnak a Kárpát-medencéig, s július elejéig (negyven napig) csapadékos időjárásra számíthatunk. A június 10-i, Margit-napi eső a rossz diótermést jósolta, más területeken viszont emiatt volt érdemes retket vetni. Ha jó volt az idő, elkezdték a füvet kaszálni.

Június 15-ére, Vid napjára levágták a víz alatti nádat, mert a halak már kifejlődtek, s nem akarták, hogy bajuk essen.

Június 24., Keresztelő Szent János ünnepe (szláv változatban Szent Iván) egész Európában jeles nap. A tűzgyújtást és a tűzugrást kapcsolatba hozhatjuk a nyári napfordulóval. A Ráktérítő fölött delel a nap, ezért az északi félgömbön június 22-én tart a legtovább a nappal, ez a legrövidebb éjszaka. A Föld tengelyének ferdesége miatt az Északi-sark fölött le sem nyugszik a nap, az Északi-sarkkör környékén ekkor vannak a „fehér éjszakák”. Nézzük meg a földgömbön, hogyan alakulhat ki ez a jelenség.

A szentiváni tűzgyújtás Magyarországon a XVI. században már általánosan elterjedt. A XVIII. századi feljegyzések szerint az üszögöket felszúrták a káposztáskertben, hogy a hernyók ne egyék meg a terményt, s a vetésbe is vittek belőle. A tűzbe dobott almának gyógyító erőt tulajdonítottak. A gyerekek azért kaptak belőle, hogy ne legyenek betegek. Európai hiedelem, hogy a tűz füstjével az ekkor garázdálkodó sárkányokat űzték el.

Az ilyentájt énekelt Nyitra megyei dalok különösen hosszúak, az „ördög nem is bírta végig” őket. Az éneksorozatba a virágok vetélkedése is bekerült. Ide kapcsolódó dal a „Magos a rutafa” vagy az aranyhajú Máriáról szóló.

Az énekek, a táncok, a játékok pogány jelleget is adtak a szokásoknak, amelyeket nem nézett jó szemmel az egyház. A tűzgyújtás mellett szerelem- és termékenységvarázslás is kapcsolódott János napjához. Gondoljunk csak Shakespeare Szent Iván éji álom című történetére. A XVIII. századi boszorkányperekben is szóba került, hogy a természetfölötti erőkkel rendelkező embereknek viaskodniuk kellett egymással.

A június 25-i Múzeumok Éjszakája programsorozat országszerte változatos programokkal várja az érdeklődőket >>>

dr. Szász Erzsébet A szerző népszokásokkal foglalkozó korábbi cikkei:

Bújj, bújj, zöld ág… A húsvéti ünnepkör

Az aratástól az új kenyérig

#népszokások

Kapcsolódó bejegyzések:
Posts Are Coming Soon
Kövess minket!