Fiús játékok

A fiúk jelentős része kiskora óta érdeklődik a fegyverek, harcos játékok iránt. Szívesen méri össze erejét, ügyességét, bátorságát társaival. Középkori sorozatunk előzményeként ismerjük meg kicsit az őskori és ókori hadviselést.

Az őskori ember létszükséglete volt a vadászat: a pattintott kőeszközök (pl. szakóca vagy marokkő) után, a Kr.e. VIII. évezredtől, az újkőkortól teret hódított a csiszolás, a nyeles eszközök (pl. kőbalta, lándzsa) használata. A vadászat során íjat, nyilat, dárdát még sokáig alkalmaztak. Az ausztráliai őslakosok bumerángjaival szemben megjelentek a védőfegyverek, pl. a hárítóbot.

Az ókori birodalmak hadseregei a kő- és csontfegyverek mellett Kr.e. IV. évezredtől rezet, a Kr.e. III. évezredtől a réz és az ón ötvözetét, a bronzot, a Kr.e. II. évezred közepétől már a vasat is használták.

Az asszír és a perzsa lovasok ábrázolásain feltűnik a lándzsa, a kard, az íj, a nyíltegez. Dávid és Góliát történetéről eszünkbe jut a parittya, Jerikó pusztulásáról az ostrom.

Az ókori és középkori kelta harcosok az alabárdot döfésre és ütésre is használhatták, ezzel egyesítve a csatabárd és a lándzsa előnyeit. A bronzkori kardokat, tőröket közelharcnál vetették be, s a penge mindkét oldalát kiélezték. A pajzsok, sisakok anyaga egyre tartósabbá vált.

A görög hopliták, a nehézfegyverzetű gyalogosok fémsisakkal, - pajzzsal, bőr vagy sodrony mellvérttel, lábvérttel óvták testüket. Fegyverük a lándzsa és a rövid kard volt. A falanx-alakzat harcosai egymást védték. Híressé váltak a spártaiak, mint például Leonidász király, aki a Thermopylai-szorosnál – a terepviszonyokat kihasználva – hosszan fel tudta tartóztatni a többszörös túlerővel érkező Xerxész perzsa király seregét.

II. Fülöp és fia, Nagy Sándor a makedón falanxban a zárt négyzeteket eltolta egymáshoz képest, így a sebezhetőbb oldalt is védeni tudta, s ék alakban támadhatott, vagy bekeríthette ellenségét.

A rómaiak a gyalogosokból álló légiókat lovassági egységekkel támogatták. Marius a Kr.e. II. század végén kialakította a zsoldos hadsereget. Rövid kardjuk, a gladius markolata fából vagy csontból készült, elsősorban döfésre használták, és derék- vagy vállszíjon hordták. A pilum, a hajítódárda átütötte a pajzsot. Az újabb vassisakokat külön homlok- és fülvérttel látták el. A vaslemezcsíkokból álló páncélt bronz illesztésekkel és bőrszíjakkal fogták össze.

A gladiátorok kipróbálhatták az újabb fegyvereket, pl. a könnyebb, téglalap alakú pajzsokat. A rómaiak sokat átvettek a birodalomhoz csatolt népek ismereteiből.

Traianus idején, a Kr.u. II. században a birodalom elérte legnagyobb kiterjedését, utóda, Hadrianus kiépítette a limest, megszilárdította határait. Marcus Aurelius Pannóniában is harcolt a germánokkal, ennek emléktábláját pl. Diósjenőnél tanulmányozhatjuk.

A játszva tanuláshoz figyelmükbe ajánljuk az óbudai és a szombathelyi kiállításokat, menjünk el a Múzeumok éjszakájára. Nézzük meg a gyerekekkel Az egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer … az ember című francia rajzfilmsorozat első részeit.

Számos animációt találunk a folyamatosan bővülő Nemzeti Közoktatási Portálon, pl. a görög-perzsa háborúkhoz kapcsolódóan:

marathoni csata

perzsa íjász

görög hoplita

szalamiszi csata

dr. Szász ERzsébet

Ajánlott irodalom: Byam, Michele: Fegyverek és páncélok (Park K., Bp., 1993)

#tehetség #történelem

Kapcsolódó bejegyzések:
Posts Are Coming Soon
Kövess minket!
  • w-facebook
  • Twitter Clean

© 2014. Fejlesztemagyerekem.hu