Kapocs 4. Az elektronikus bébiszitter


Mióta dolgozó nők lettünk, egyre nehezebb az élet minden területén kifogástalanul helyt állnunk. Ha meg gyerekünk is van, a kihívások egyre nehezebbek. Munka után rohanás a gyerekért; neked már a vacsorán és az egyéb elintézendő dolgokon jár az eszed, a gyerek melletted meg csacsog, meséli élményeit, osztatlan figyelmet vár. Figyelnél, de az agyad szelektál, fontossági sorrendet alkot. Eleinte még megfogadod, hogy te más anya leszel, semmi bébiétel, majd te főzöl, a te gyereked tudja majd a legtöbb mondókát, verset, minden este mesével alszik el, mennyi mindenre megtanítod majd! A hétköznapok malmai lassan őrölnek, szép lassan te is belekerülsz. Észre sem veszed, és szép lassan lejjebb adsz a terveidből. Egyre kevesebbet foglalkozol a gyerekkel, és a végén azt veszed észre, hogy egyre többet veszed igénybe az elektronikus bébiszitter szolgáltatásait. Pedig annak idején megfogadtad, hogy te ugyan nem!

A gyerek teljes embert kíván! Neki te vagy a minden, és kiköveteli magának az osztatlan figyelmet. Mindenáron! Nincs is semmi baj azzal, ha időnként a gyerek le tudja magát kötni valamivel, ami érdekli, és ha ez a televízió, az akkor az! A problémák a benne sugárzott műsorokkal vannak.

A gyermek békésen nézi a tévét, amíg te a vacsorával gürcölsz, hogy időben készen legyen? Örülsz neki, hogy csöndben van, és tudsz egy kicsit a téged foglalkoztató dolgokon gondolkozni. Semmi gond, jól van egy így! Amíg a gyerek nem tévéhíradót nézi, ami tele van „horror” hírekkel, nem a délutáni szerelmes szappanoprát csodálja, amiből egy mukkot sem ért, vagy éppen egy aktuális nyomozós sorozat gyilkossággal kezdődő képsorait csodálja végig. De a mesékben is vannak olyanok, amit nem engednék korhatár alatt megnézni senkinek! Egyet-kettőt végignéztem, hát... nem csodálom hogy annyi dolguk van a pszichológusoknak!

Mindig mondtam a gyermekeimnek, hogy az internet nem csak a facebook másik elnevezése, ott meg lehet találni minden olyan dolgot, ami érdekli őket, csak tudni kell keresni. Sőt! Tanulásra is használható! Ugyanígy a televízió is! Viszont a szülőnek erősen cenzúráznia kell a tartalmakat, mit enged megnézni, és mikor.

Az autista gyermekekre – és más tanulási zavarral küszködőkre is – jellemző, hogy írásban (gondolok itt elsősorban a diszlexiára) nem, vagy nehezen tud tanulni. Minden szolgáltatónál elérhetők az ismeretterjesztő csatornák, ahol életkor szerint a szülő irányítani tudja a gyermek érdeklődését. Meg tudja válogatni, az érdeklődése szerint, milyen műsorokat nézhet. A gyerek „csöndben” is van, és közben tanul is. A fiamnak élénk érdeklődése van a műszaki dolgok iránt, imádja az autókat, repülőket. Találtam is a NatGeo-n ilyen témájú sorozatokat. Az első két részt együtt néztük meg. Én alig emlékeztem rá, mit volt benne, a fiam még hetek múlva is szóról szóra idézett belőle. Megtanulta a repülőgép alkatrészeinek nevét, a gyártási folyamatot, a szervizelést, mindent.... a televízióból. Ha ezt könyvekből kellett volna, egy szót se tudna, még azóta sem.

Történelemből egy szót sem tanult könyvekből, mégis osztályelső volt a Világháborúból. Szintén a televízióból.

Elnézve a két gyermekemet, tanulás szempontjából nagyon különbözőek. Az közös bennük, hogy könyvet nem vesznek a kezükbe. Maximum felrakják a polcra, amit az asztalon hagyok, ha útban van nekik. Internetről, tévéből tanulnak.

Ránézek a lányom arcára: homlokát, szemét nézve megállapítom, gyors felfogás, nem gondolkozik sokat, amint szerinte a kellő információ rendelkezésre áll, cselekszik. Hoz néhány elhamarkodott döntést. Gyorsan akarja az őt érdeklő információkat, ezért nem ér rá könyvben keresgélni.

A fiam inkább a figyelemkoncentrációs zavar és a diszgráfia miatt választotta (vagyis inkább én választottam neki) ezt a tanulási formát. Őt elnézve megállapítom, hogy szereti átgondolni a dolgokat. Lassabban dolgozza fel az információt, így nem kerüli el semmi a figyelmét. Nagyon sokáig tud egy dologra figyelni. Most éppen nyelvet tanul, interneten. Órákig ül a gép előtt, és figyel. Kell egy kis idő, amíg ki tudom szakítani a közegéből. Az arcolvasas.blog.hu oldalamon bővebben is foglalkozom a témával.

Elég sokszor igénybe vettem az elektronikus bébiszetter szolgálatait, de mindig én mondtam meg neki, hogy mire tanítsa a gyermekeimet! Bodnár Gyöngyi Vendégszerzőnkről itt olvashatsz! A szerző blogja: arcolvasas.blog.hu

#internet #autizmus

Kapcsolódó bejegyzések:
Posts Are Coming Soon
Kövess minket!
  • w-facebook
  • Twitter Clean

© 2014. Fejlesztemagyerekem.hu