Mozgásra fel!


Mostanság egyre több cikk foglalkozik azzal, hogy nem mozgunk eleget, rossz a tartásunk és ennek milyen hatásai vannak életminőségünkre. Egyre több helyen hirdetnek felnőtteknek és gyerekeknek fittness termeket, jógát, gyermektornát. Tudom, hogy sok felnőtt él is ezekkel a lehetőségekkel és egyre több szülő íratja be gyermekét valamilyen tornára. De abban nem vagyok biztos, hogy pontosan értik, hogy miért van erre szüksége már a legfiatalabb korban is gyermeküknek... Az egészség megőrzésén kívül még miért van nagy fontossága a mozgásnak, főleg a természetes mozgásformáknak. Erre szeretnék cikkemben választ adni.

Születése után a gyermek önmagát, tárgyi és szociális környezetét elsősorban a saját testén át ismeri meg, fedezi fel. A mozgáson keresztül bővülnek az észlelés, érzékelés lehetőségei, a gyermek mozgáson keresztül közvetlenül éli át az időt és a teret.

Minden szülőnek tudatában kellene lennie annak, hogy a gyermek mozgásfejlődése kihat annak szellemi harmonikus pszichés fejlődésére.

A gyermek mozgásfejlődése már az anyaméhben elkezdődik. Kialakulnak az irányító idegsejtek és az izmok. Amikor ezek kapcsolatot teremtenek egymással, kialakulnak az első izom-összehúzódások. Amikor a baba megszületik, még jelen vannak a csecsemőkori reflexek és azok az elemi mozgásminták, amik lehetővé teszik a mozgásfejlődést.

Minden anyuka tapasztalja ezeket a reflexeket, ha csecsemője ajkához ér, beindulnak a szopó mozgások vagy ha a pici tenyérhez ér, a baba megmarkolja az ujját. Az elemi mozgásminták közé tartozik például a kúszási, ülési, támaszkodási és felegyenesedési minták, melyek lehetővé teszik a helyzetváltoztatást és az izmok megerősödését.

3 hónapos korig egyre biztosabbá válik hasonfekvésben a pici fejemelése és megtartása. Ahogy erősödik izomzata, már a mellkasát is meg tudja emelni ebben a helyzetben. Egyre biztosabban támaszkodik karocskáin. Egyre több mozgásélménye van, egyre több dolgot észre tud venni a környezetében. Esetleg hasról hátára fordul.

4-5 hónaposan kezdi felfedezni saját testét. Egyre több tapasztalatot szerez, ahogy végtagjait mozgatja. Először véletlenül, majd egyre tudatosabban emeli kezét a szájához vagy csak emeli arca elé és nézegeti azt.

6 hónaposan már a lábacskáival tolja magát előre, kúszni próbál.

7 hónaposan négykézlábra áll és előre, hátra hintáztatja magát, próbál tárgyakat elérni. Felül. Lassan kúszik és ha meg tud kapaszkoni, esetleg fel is áll.

Egy-másfél éves koruk körül kezdenek el általában járni széles alapon, kifelé fordított lábakkal. Bizonytalanul, mivel egyensúlyuk és mozgáskoordinációjuk még nem elég fejlett. De ahogy egyre több tapasztalatot, gyakorlatot szereznek, úgy válik járásuk egyre biztosabbá, irányítottabbá és gyorsabbá. Ezzel egyidejűleg kézügyességük is fejlődik. Sikeresebben tudnak egyre kisebb tárgyakat megfogni, felemelni. Testképük, önbizalmuk fejlődik, erősödik. Mivel egyre több helyre önállóan eljutnak, tapasztalataik, ismereteik is fejlődnek.

A gyermekek legtöbb alapmozgása 3 éves korra kialakul. Ez nagyon fontos, hiszen gyermekünk mozgásos tapasztalatokon és játékon keresztül ismeri meg a világot.

Természetesen a babák fejlődésében lehetnek jelentős eltérések, még ha a testvérek fejlődésének ütemét nézzük is. A fenti szakaszok csak irányt, átlagot mutatnak, de mégis jó ha tudunk róla, mert így ha jelentősebb eltérésre gyanakszunk, szakemberhez tudunk fordulni.

Gyermekünk születése után nagyon fontos, hogy fekvőhelye megfelelő keménységű legyen. Ne csak a hátán feküdjön, hanem a hasán is, hogy lehetősége legyen fejét emelgetni, karján megtámaszkodni, mert igy fog izomzata erősödni. Vannak olyan babák, akik nem kedvelik, ha hasra fordítják őket, de amíg türelmük kitart, addig őket is hasra kell fordítani.

A későbbiekben is fontos, hogy ahol a baba tartózkodik, megfelelő keménységű legyen a talaj, hiszen azon tud biztonságosan megtámaszkodni. Fontos az is, hogy a korának megfelelő nagyságú legyen ez a hely, amiben nem érzi magát elveszettnek, és be tud mozogni. Mindig helyezzünk el a korának megfelelő tárgyakat, amik motiválják arra, hogy elérje őket.

Kezdetben ezek közel legyenek és a későbbiekben is mindig csak olyan távolságra, hogy a baba sikeresen elérhesse megfelelő erőfeszitéssel.

Ha gyermekünk izomtónusában, mozgásában jelentős eltérést tapasztalunk, azonnal kérjünk segítséget! Beszéljünk a védőnővel, gyermekorvossal, ortopéd szakorvossal. Ha szükséges neurológussal. Sok lehetőség van arra, hogy csecsemőkortól szakember foglalkozzon gyermekünkkel. Az idejében elkezdett fejlesztés megelőzheti a későbbiekben kialakuló egyéb problémákat.

Akinek van lehetősége, annak ajánlom a baba-mama tornát. Ez kiválló arra, hogy még meghittebbé és örömtelibbé tegye a pici baba és édesanya kapcsolatát. Ezen kívül az édesanyának is egy hasznos kimozdulási lehetőség.

Következő cikkemben az óvodás korú gyermekek mozgásfejlődésével és annak jelentőségével fogok foglalkozni.

Addig is boldog babaringatást kívánok!

Gergényiné Németh Erika

A kép forrása: https://hu.pinterest.com/pin/151292868709216865/

#mozgásfejlődés

Kapcsolódó bejegyzések:
Posts Are Coming Soon
Kövess minket!
  • w-facebook
  • Twitter Clean

© 2014. Fejlesztemagyerekem.hu