A sikeres együttnevelés


A sikeres együttnevelésnél valamennyi tanuló nyer! Megismerik és együtt élnek a "mássággal", elfogadóbb felnőtt válik belőlük.

Előző cikkemben írtam arról, hogy az integrációnak több szintje is van.

Lokális integráció esetén a sajátos nevelési igényű gyermekek ugyan helyileg egy épületben vannak a nem sérült gyermekekkel, de semmilyen közös tevékenység nincs a két csoport között. Ebben az esetben az SNI-s gyermekek tulajdonképpen szegregálva vannak és az intézményük sajátos tanrendje szerint haladnak. Talán egyetlen előnye lehet, hogy a többségi iskola tanulói valamilyen szinten látják, érzékelik, hogy vannak tőlük különböző gyermekek is. Ha ezt a pedagógusok jól kommunikálják, akkor a két gyermekcsoport számára ez hosszú távon hasznos és érzékenyítő lehet az elfogadás szempontjából. Viszont ha nem történik meg az érzékenyítés, akkor csúfolódás és konfliktus lehet a következménye.

A szociális integráció a fentinél szerencsésebb, hiszen tudatosan szervezett programok vannak a két gyermekcsoport részére. Így az SNI-s gyermekek is látnak épp mintát és a többségi közösségbe járó gyermekek is jobban megismerhetik a másik csoportot. Ez a forma biztos nagyobb esélyt jelent az elfogadás felé vezető úton. Ebben a formában is eltérő a tanórákon végzett pedagógiai munka.

A funkcionális integráció keretében a SNI-s gyermekek a többségi álltalános iskolában együtt tanulnak az épp gyermekekkel. Lehet, hogy csak bizonyos órákon és utána a gyógypedagógus foglalkozik velük, de a szabadidőben újra együtt vannak. Ez a fajta integráció akkor lehet sikeres, ha nem szervezeti érdekből és nem csak szerkezeti szinten valósul meg. A gyermekekkel foglalkozó pedagógusoknak ismerniük kell azokat a nehézségeket, mellyel SNI-s diákjuk küzd. Tudniuk kell azokat a módszereket, melyekkel át tudják segíteni diákjukat a nehézségeken. Pontosan tudniuk kell, hogy mit és milyen módon várhatnak el. Szorosan együtt kell működniük a gyógypedagógussal és képesnek kell lenniük az SNI-s gyermek elfogadtatására a többi diákkal és a szülőkkel is.

Itt azért fontos megjegyezni, hogy nem minden SNI-s tanulót lehet többségi iskolába beilleszteni. Vannak olyan gyermekek, akiknek nagyon speciális környezetet és feltételeket kell biztosítani az oktatásukhoz és az oktatás céljai is nagyon eltérők lehetnek, mint pl. a vak, súlyosan mozgássérült, nem beszélő, nem jól funkcionáló autizmus spektrum zavarral diagnosztizált gyermek stb.

Az SNI-s gyermekek legmagasabb szintű együtt neveléséről, oktatásáról akkor beszélhetünk, ha egy intézményen belül megtörténik a teljes szemléletváltás. Az óraszervezés és az alkalmazott módszerek színesek, változatosak és figyelembe veszik a gyermekek sajátosságait, képességeit. A módszerek között a csoportmunka, differenciálás, projekt módszer előnyt élveznek. Nem fogyatékos központú, hanem személyiség központú a nevelés, oktatás. Nagyon fontos a gyermekek folyamatos megfigyelése, nyomon követése. Az értékelésben is különbségek mutatkoznak meg, mivel a gyermekek önmagukhoz mért fejlődését és eredményei kapnak hangsúlyt. Ez a szemlélet az iskola minden tanulójára vonatkozik.

A sikeres inklúzió elengedhetetlen feltétele az optimista attitűd és a tantestület folyamatos továbbképzése, valamint a segítőkkel – pl. gyógypedagógus, pszichológus – szülőkkel való folyamatos konzultáció és együttműködés.

Az intézményben meg kell lennie a fentiek megvalósításához szükséges anyagi forrásoknak és személyi feltételeknek is. Ezek hiányában hiába van egy jó elképzelés, program, kitűzött cél, az azt megvalósító emberek feszültté, később motiválatlanná válhatnak a folyamatos nehézségek miatt.

Tehát ha valaki a gyermekét többségi iskolába szeretné beíratni, és ott sikeresnek szeretné látni, akkor azt kell megtudnia, hogy a fenti szempontok közül melyik és milyen mértékben van jelen az intézményben. Természetesen érdemes szakemberrel is konzultálni, hogy gyermeke alkalmas-e a többségi álltalános iskolai beilleszkedésre, előnyére fog-e válni.

Sajnos Magyarországon nagyon kevés iskolában valósul meg az inkluzív nevelés, így inkább csak funkcionális integrációra van többnyire esély.

A szerző e témában írt cikke még ITT olvasható!

Gergényiné Németh Erika

#integráció #SNI

Kapcsolódó bejegyzések:
Posts Are Coming Soon
Kövess minket!
  • w-facebook
  • Twitter Clean

© 2014. Fejlesztemagyerekem.hu