Hogyan neveld a gyerekedet kritikai gondolkodásra?


Soha sem virágzott olyan mértékben a megtévesztés, az álhírek terjesztése, mint manapság. A gyerekek egyre korábban használják a közösségi médiát. Annak ellenére, hogy a Facebook 16 éves korra emelte a regisztráció korhatárát, előfordul, hogy 10 éven aluliak facebookoznak, vibereznek, illetve belekóstolnak a többi oldal használatába is.

Sokszor előfordul, hogy olyan tartalmat látnak önkéntelenül, hogy megijednek, főleg a kisebbek. A „Kék Bálna” jelenség azonban a nagyobbakat is félelemmel tölti el.

Mit tehetsz, hogy ne váljon gyerekedből szorongó, manipulálható felnőtt?

1. Internetezzetek együtt, ha nagyobb már, beszéljetek arról mit látott és hallott az interneten

Világítsatok rá, miközben megbeszélitek a tapasztalatokat, hogy az álhírek terjesztése konkrétan kinek állhat érdekében. Mutasd meg azokat a portálokat, amelyek a reklámbevétel érdekében nem riad vissza a kamuhírek terjesztésétől sem.

Egy régi válogatás sorra veszi a megbízható és megbízhatatlan hírforrásokat. Ezek egy része ma már megszűnt, de a többség virágzik! ITT éred el ezeket.

2. Becsapós képek

A máshonnan lopott képek alátámasztják a cikk valótlan állításait, ahogyan itt is, amikor egy 2014-es képet tettek be abba a hírbe, amely azt állította, hogy

„Egy 26 éves férfi tömegbalesetet okozott az autópályán, amikor megállt az út közepén, hogy felszedjen egy Pikachut.”

Forrás ITT.

Nézegessetek becsapós képeket, mutass rá, hogy fontos, hogy kételkedjen a képekben is, használja a józan eszét, mielőtt elhiszi. Ilyen képeket találhatsz ITT meg ITT.

3. Járj utána a forrásoknak!

Tanítsd meg a srácnak, hogy ha keres valamit, nézze meg több helyen az interneten, hasonlítsa össze a forrásokat. Ha nem egyeznek az információk, nézzen utána több helyen, akár könyvekben is, vagy kérdezzen meg felnőttet. Ez utóbbi elég ritkán szerepel a gyerekek megoldásaiban (!).

4. Ne oszd meg, ellenőrizd!

Az álhírek terjesztése a közösségi oldalak korában még könnyebb, hisz kritikátlanul osztjuk meg a jól értesültség érdekében, vagy azért mert érzelmeinket megmozgató (dühítő, empátiát kiváltó, vagy részvétünket, sajnálatunkat váltotta ki az olvasott cikk.)

Sokszor a téves információ életveszélyes is lehet!

Így ellenőrizd a cikkben lévő anyagot.

A kritikai gondolkodás része annak eldöntése, hogy a talált információk igazak-e.

Nem egyszerű, de fontos annak tudatosítása a gyermekben – sokszor a felnőttekben is, hogy ne vegye készpénznek, amit olvas, vagy lát. Főleg NE TERJESSZEN álhíreket, inkább járjon utána és cáfolja meg.

Ja, és minek is használ a gyerek idejekorán közösségi médiát?

Az Add elő MAGAD – csináld MAGAD! táborban megtanuljuk hogyan építsünk fel egy előadást ellenőrzött információkkal.

Itt olvashatsz a táborról róla részletesen >>>

Kovács Márta, tudásmultiplikátor

A szerző biztonságos internet oktató (SÍP projekt)

Források: Kovács Márta: Hogyan ismerjük fel az álhíreket? - további források a bemutató végén.

Hír, érték nélkül, HVG, 2017/16, 32. oldal www.urbanlegends.hu www.snopes.com

Képek forrása: Pexels.com, illetve a szerző képei

#kritikaigondolkodás

Kapcsolódó bejegyzések:
Posts Are Coming Soon
Kövess minket!