Sokféle mozgás - a jó tanulásért!

Születése után a gyermek önmagát, tárgyi és szociális környezetét elsősorban a saját testén át ismeri meg, fedezi fel. A mozgáson keresztül bővülnek az észlelés, érzékelés lehetőségei, a gyermek mozgáson keresztül közvetlenül éli át az időt és a teret.

Hároméves korig mutattam be a legfontosabb mozgásformák jelentős állomásait. Láthatjuk, hogy erre az életkorra tulajdonképpen a legfontosabb mozgások kialakulnak. A gyermek tud mászni, felállni, leülni, ülni, járni, szaladni. Mozgásos tevékenységei közben felfedezi a körülötte lévő világot.

De mit is jelent ez pontosan ebben a korban?

A gyerekek 3 éves kor körül már sok dolgot ismernek, manipulálnak tárgyakkal, de még nincs szilárd, kialakult képük arról, hogy néz ki a teljes tárgy. Három évesen a gyermek még nem ismeri fel azt a tárgyat, aminek valamelyik részlete takarva van. Ahhoz, hogy ez kialakuljon, a tárgyat kézbe kell venni, forgatni, körbejárni, minden oldalról megszemlélni, többször is. Ehhez elengedhetetlen a mozgás, tehát minden olyan játékos tevékenység, amely ezt a képességet gyakoroltatja mozgás közben. Öt éveseknél ez a felismerés (Gestalt látás – rész-egész viszonya) egyre kevésbé jelent problémát, hat évesen pedig teljesen kialakul, ha megfelelő a fejlődés üteme.

Nagyon fontos, hiszen ez a képesség elengedhetetlen az írás, olvasás tanulásához.

Minden szülő tapasztalja, hogy közlekedés, séta, játék közben óvodás korú gyermeke nem mindíg veszi észre az oldalról közeledő járművet, másik személyt. Ennek az az oka, hogy a gyermekek perifériás látása sokkal fejletlenebb. Három éves kor körül a szem látóidegei még kialakulatlanok, ezért csak egy keskeny sávban látnak, nem látják át a terepet, ezért bizonytalanok is. Természetesen az idő előre haladtával, az idegrendszer érésével ez a képesség is fejlődik, főleg ha a gyermeknek minél több lehetősége van a gyakorlásra, mozgásra, futkorászásra.

A mozgást biztonságosabbá tehetjük, ha “kapaszkodókat” adunk. Pl. honnan, hová, mi mentén haladjon a gyermek. Mire lépjen fel, mit kerüljön meg. Ez nem csak biztonságot ad majd a szaladgálás során, hanem a tájékozódás fejlődését is segíti.

A mozgásfejlődés másik fontos eleme az egyensúly. A belső fülben található az egyensúlyozó szerv (vesztibuláris rendszer), amely a kiegyensúlyozott mozgást és testtartást, valamint a térben való alkalmazkodást biztosítja. Ez a szerv testünk helyzetéről kap információkat, azokat feldolgozza és az izmokban létrehozza a megfelelő válaszokat. Ennek a területnek a fejlődése teszi lehetővé a baba hátra, hasra fordulását, a felülését, felállását és a járás kifejlődését. Ezen mozgások egymásra épülésével az izomzat fejlődését, a környezet megismerését. Az egyensúlyérzék kialakulása 6-7 éves korra fejeződik be.

A gyermekek kifejezetten szeretik azokat a mozgásformákat, melyek a vesztibuláris rendszert ingerlik. Ilyenek a hintázás, biciklizés, forgás, hengeredés, ugrálás.

Rendellenes működésre utaló jel lehet az egyensúlyzavar, csökkent izomtónus, magasságtól, hintázástól való félelem, rossz tájékozódás, térérzékelési nehézség stb. Az iskolai sikerességet is befolyásolhatja ennek a területnek a gyengesége, mert a gyermek esetleg nem képes gondolatban elforgatni tárgyakat.

Az egyensúly fejlesztése, a vesztibuláris rendszer ingerlése a gyermek mindennapi játékai során a hintázással, füles labdákkal, nagylabdával, ugrálással stb. remekül elérhető, csak teret és időt kell rá teremteni.

A fentiekből láthatjuk, hogy a gyermek mozgásfejlődéséhez rengeteg más képesség fejlődése is társul, szorosan kapcsolódnak, egybefonódnak. Ezért nagyon fontos, hogy a gyermekeknek a mindennapjai beépüljön az életkoruknak megfelelő szabadtéri mozgásos tevékenység. Futkározzanak, ugráljanak, másszanak, hintázzanak, labdázzanak, rollerezzenek, kerékpározzanak, sétáljanak, kiránduljanak, hogy minél több mozgásos élményük legyen, minél több dolgot felfedezzenek, megismerjenek a mozgás során. Ez jó hatással van idegrendszerük, fizikai felépítésük és természetesen mentális képességük fejlődésére is.

Gergényiné Németh Erika

A mozgásról szóló cikksorozat első része ITT olvasható.

Képek forrása: Pixabay.com

#Gestaltlátás #írástanulás #olvasástanulás #egyensúly #tájékozódás

Kapcsolódó bejegyzések: